a Fidesz nélkül von der Leyen nem lenne az EB elnöke

Szűk többség: a Fidesz nélkül von der Leyen nem lenne az EB elnöke

A Fidesz 13 voksa nélkül ma nem von der Leyennek hívnák az Európai Bizottság új elnökét – de mit várhatnak Orbán Viktorék a tegnap, példátlanul szűk többséggel megválasztott Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság új elnökétől, akit Magyarországról a Fidesz, a DK és a Momentum is támogatott?

A többség az többség: az Európai Parlament kedden, strasbourgi plenáris ülésén, ha rendkívüli, példátlanul szűk, mindössze kilenc szavazat többséggel is, de megválasztotta Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének. A képviselők 383 szavazattal, 327 ellenében, 22 tartózkodás és egy érvénytelen szavazat mellett titkos szavazáson támogatták Merkel védelmi miniszterének, a CDU-s hétgyermekes német családanyának a megválasztását Jean Claude Juncker utódának.

Ursula von der Leyen személyében első alkalommal kerül nő a brüsszeli testület élére, és több mint öt évtized után lesz ismét német elnöke az Európai Bizottságnak. A szintén német konzervatív Walter Hallstein a bizottság első elnöke volt 1958-tól 1967-ig – írta a német kancellári hivatal. Merkel német kancellár és több német pártvezető is gratulált tegnap este von der Leyen megválasztásához az Európai Bizottság élére. “ Örülök, mert vele meggyőződéses és meggyőző vezetője lesz az Európai Bizottságnak. Ha ma el is veszítek egy hosszú évek óta mellettem dolgozó minisztert, új partnerre találok benne Brüsszelben” – fogalmazott a német kancellár.

Középen áll, hidakat épít

Nem kis meglepetésre tegnap az is kiderült: von der Leyen utóda a CDU elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer lesz a védelmi tárca élén. Ö Leyen megválasztása után tudatta: a megválasztott elnök politikailag középen áll, hidakat épít és Európa egységéért száll síkra. A bajor CSU vezetője pedig Németország sikerének nevezte von der Leyen megválasztását. „Ez eredmény Németország számára, de totális leégés a német szociáldemokratáknak” – fogalmazott Markus Söder, miután a titkos szavazáson a német szociáldemokraták – előzetes nyilatkozataik szerint – valószínűleg nem támogatták von der Leyen megválasztását.

Fotó: Reuters
Von der Leyen: “egységes, kelettől-nyugatig, déltől-északig terjedő Európa”
Maga a megválasztott, és szemmel láthatóan megkönnyebbült elnök köszönő beszédében azt hangsúlyozta:

a belé vetett bizalommal az Európai Parlament képviselői hitet tettek egy “egységes, kelettől-nyugatig, déltől-északig terjedő Európa” mellett.

“Nagy a felelősség, most megkezdődik a munka” – mondta von der Leyen, azon véleményének adva hangot, hogy sikerülni fog legyőzni a kontinens előtt álló nagy kihívásokat. Végezetül pedig közös, konstruktív alapokon álló munkára szólította fel az uniós képviselőtestület tagjait. Megerősítette tegnap reggeli programbeszédének fő üzeneteit: klímabarát EU-t kíván teremteni, amely a polgárokat szolgálja, gazdaságilag erős, illetve a jogállamiság és a demokrácia tiszteletén alapul. Mindig is Európáért szeretett volna dolgozni, ezért olyan érzés ez számára, mint “a hazatérés” – fogalmazott.

Von der Leyen Brüsszelben, valamint Strasbourgban fogja tölteni a nyarat, hogy felkészüljön az új feladatára.

Az első immár megválasztott bizottsági elnökként tartott sajtótájékoztatóján kiderült az is: nemi és földrajzi kiegyensúlyozottságra törekszik az Európai Bizottság tárcáinak elosztásában, rámutatva, hogy a kelet- és közép-európai tagállamok megfelelő képviseletét is biztosítani kell.
Az Európai Bizottság megválasztott elnöke most hivatalos levélben kéri majd fel a tagországok vezetőit, hogy tegyenek javaslatot a brüsszeli testület tagjaira. A biztosjelöltek meghallgatására szeptember 30. és október 8. között kerül sor az EP illetékes bizottságaiban. Ezután a parlamentnek a teljes biztosi testületet meg kell választania, ami várhatóan az október 21-24-i plenáris ülésen lesz.

Fidesz: megelőlegezett bizalom

Mivel kevés konkrét ígéret hangzott el eddig Ursula von der Leyen részéről, nem tudni pontosan, hogy a fideszesek mennyire örülhetnek majd Juncker utódának. Egy dolog azonban már most biztosan kijelenthető: Orbán Viktor, illetve a Fidesz voksai nélkül von der Leyen nem lenne az Európai Bizottság elnöke.

Hidvéghi Balázs tegnap este az MTI jelentése szerint azt nyilatkozta: a Fidesz-KDNP tizenhárom képviselőjének szavazatával támogatta a jelölt megválasztását, ami azt mutatja, hogy ezen szavazatok nélkül nem lenne elnök Ursula von der Leyen. Az Európai Néppárt magyar nemzeti delegációja “megelőlegezett bizalom” mellett támogatta szavazataival, de határozott elvárásokkal van az Európai Bizottság új elnöke iránt. A fideszes EP-képviselő szerint az új vezetővel esély nyílik egy kiegyensúlyozottabb és józanabb európai uniós politikára. A magyar delegáció azt reméli, hogy az uniós bevándorlás kérdésében is új korszakot jelent az új bizottsági elnök megválasztása – hangoztatta a politikus, hozzátéve: számon fogják kérni a magyar emberek akaratát. A magyar emberek ugyanis egyértelművé tették, hogy olyan új uniós vezetőket szeretnének, akik megállítják a bevándorlást, tisztelik a közép-európai országokat, a nemzeteket és nem sértik azok szuverenitását – mondta Hidvéghi Balázs.

Gyürk András és Hidvéghi Balázs (Fotó: MTI)

Európának “szüksége van a védelemre”. A bizottsági elnöknek fő szerepet kell játszania abban, hogy Európa szavatolni tudja saját biztonságát, meg tudja védeni az embereket és nemet mondjon a bevándorlásra. “Azok az országok pedig, amelyek védik és a jövőben is védeni fogják Európa külső határait, támogatást és nem támadást érdemelnek”. Emellett azt is fontosnak nevezte, hogy a regionális fejlesztési, valamint az agrártámogatások kérdésében meg tudjon maradni az a politika, amely forrásokat biztosít ezekre a célokra. “Nem könyöradományról van szó és nincs helye a kettős mércének sem. Ezek a támogatások járnak és szükségesek ahhoz, hogy az Európai Unió sikeres tudjon lenni” – mondta Hidvéghi Balázs.

Nagy volt a tét

Korábban Orbán Viktor úgy nyilatkozott von der Leyen jelöléséről (is), hogy az Európai Tanácsban tudták tartani, amit vállaltak, “olyan személyek kerülnek az unió élére, akik jó eséllyel jó politikát folytatnak majd”.

A nagy fegyvertény valóban az volt, hogy – miként a miniszterelnök fogalmazott – “volt két olyan jelölt, akik Magyarország számára egyértelműen több mint rosszak lettek volna, akik korábban már bizonyították, hogy nem tisztelik a magyarokat. Ezt sikerült megakadályoznunk” – mondta akkor Weberre és Timmermansra utalva. Orbán Viktor már a “sorsdöntő” EU-csúcs után azt mondta: véleménykülönbségek továbbra is vannak, ezért a jövőben harcok lesznek. Ursula von der Leyen jelölésével fontos győzelmet arattak, “de a nemzetközi politikában mindig új viták jönnek elő. Viszont most már erőnk is van, hogy érvényt szerezzünk az akaratunknak” – mondta a miniszterelnök korábban a közrádióban, von der Leyen tanácsi jelölése után.

Dobrevék is bíznak von der Leyenben

“Bárki, aki megpróbálja aláásni vagy gyengíteni Európa értékeit, elszánt ellenfélre akad bennem” – ez volt Ursula von der Leyennek az a mondata, ami miatt például a DK-s Dobrev Klára is “nyugodt szívvel” szavazott tegnap a német bizottsági elnök megválasztására. Dobrev Klára a Facebook posztjában arra is felhívta a figyelmet, hogy a von der Leyen által meghirdetett pontokat – hogy egy erős Európát, az Európai Egyesült Államok eszméjét támogatja – akár egy DK-s politikus is mondhatta volna. A Momentumosok is megszavazták von der Leyent, a 21-ből csak két magyar képviselő, az MSZP-s Ujhelyi István és a jobbikos Gyöngyösi Márton voksolt nemmel.
Fotó: MTI
Orbánék legfontosabb célja a 7-es cikkelyes eljárás lassítása, gyengítése lehet. Annyit már elért a magyar miniszterelnök, hogy július helyett szeptemberben lesznek a “magyar ügyben” a tanácsi meghallgatások. A másik front a Fidesz néppárti tagságának visszaállítása. A brüsszeli hírek szerint Orbán Viktorék számára ott is vannak kedvező mozzanatok: a “három bölcs” azokat a magyar jogállamisággal sérelmével összefüggő, illetve az európai közös értékeket érintő kérdéseket nem vizsgálja, amelyek esetében az Európai Bizottságkötelezettségszegési eljárást folytat, és a vizsgálat még nem zárult le.

Mi vár Trócsányira?

Az ugyanakkor, hogy von der Leyen megválasztása garanciát jelentene arra, hogy az általa vezetett Európai Bizottság tagja lehet mint magyar uniós biztos ősszel az Orbán Viktor által jelölt Trócsányi László, nem borítékolható. Az uniós biztosok “csomagjáról” ugyanis az Európai Parlament szavaz, és mint tegnap este látható volt, maga von der Leyennek is éppen csak, hogy sikerült “átmennie” az Európai Parlamentben az erős baloldali ellenállás miatt.
Egy biztos: Orbán Viktor már a megválasztása előtt nemet mondott von der Leyen egyik kérésére: az atv.hu-nak nyilatkozott pénteken a miniszterelnök arról, hogy nem tudja teljesíteni a német politikus egyik kérését, nem jelöl Trócsányi László mellé még egy magyar női uniós biztost. “Nálunk már van döntés arról, hogy ki a jelöltünk, és az a döntésünk, hogy csak egy jelöltet nevezünk meg” – mondta munkatársunk kérdésére Orbán Viktor.