Az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordul a köznevelési törvény módosítása miatt

Közös beadványban az Alkotmánybírósághoz fordul öt ellenzéki frakció a köznevelési törvény módosítása miatt, erről Kunhalmi Ágnes (MSZP), Arató Gergely (DK), Brenner Koloman (Jobbik) és Tordai Bence (Párbeszéd) tartott sajtótájékoztatót. A beadvány részletezi, miért alkotmánysértőek az egyes módosítások, és azt kérik, az Alkotmánybíróság semmisítse meg ezeket.

A szocialista Kunhalmi Ágnes azt mondta, hogy a törvény szellemisége is alkotmánysértő és a jogszabály nagyon sok ponton nem tartja be a jogállamiság követelményeit. Kiemelte, hogy többek között sérül az információs szabadsághoz való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyermekek művelődéshez való joga. Nem felel meg továbbá a törvény a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az egyenlő bánásmód követelményét.

A politikus külön nehezményezte, hogy ezentúl hatéves korban kötelező lesz beiskolázni a gyermekeket. Hangsúlyozta, hogy eddig a szakemberek – és a szülők együtt – döntöttek az iskolaérettségről, és a nem megfelelő időpontban iskolába kerülő gyermek egész életére kiható sérüléseket szenvedhet, valamint az iskoláknak is nehézséget okozhat.

Kunhalmi Ágnes egyúttal felszólította az Országgyűlést, hogy tegyen eleget egy korábbi alkotmánybírósági határozatnak és alakítsa ki a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekre vonatkozó, az egyéni szempontok mérlegelését is lehetővé tevő szabályozást. Úgy vélte, ezzel az Országgyűlés alkotmányos mulasztást követett el.

“A törvény kiveszi a döntési jogot a szülők és a pedagógusok kezéből”

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese leszögezte, hogy a tanuláshoz és a gyermekek nevelési módjának megválasztásához fűződő jogok alkotmányos alapjogok. Az ellenzék azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert úgy érzi, hogy ezek a jogok sérülnek – jelentette ki.

A törvény alapján a szülők nem dönthetnének arról, hogy hogyan taníttassák gyermekeiket, ahogy a tanároknak sem arról, hogy milyen tanulási módokat javasolnak, hogyan gyakorolják a szakmájukat – mondta.

A szabályozás jelentősen csökkenti az alapítványi és magániskolák jogát arra, hogy megválasszák a saját pedagógiai programjukat

– bírált a politikus, aki szerint ezzel elvész az alternatív oktatás lényege. Azt hangsúlyozta, hogy így a közoktatásban is rosszul működő előírásokat erőltetnek az alternatív iskolákra, amelyeket egyébként egyre több szülő választ.

Szót emelt a magántanulói rendszer megváltoztatása ellen is.

“Az intézményvezetők leszűkített jogköre is tovább csökken”

Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese kijelentette, a módosításban komoly jogsérelmek vannak, például

a törvénymódosítás elveszi annak jogát a szülőktől, a pedagógusoktól és a diákoktól, hogy beleszólhassanak a közoktatás rendszerébe.

Hangsúlyozta, hogy az intézményvezetők megválasztása során a tantestületnek és a diákönkormányzatnak eddig is csak véleményezési joga volt, de most ezt is eltörlik.

“Rövid határidő, romló tankönyvpiac, az SNI-s gyerekek kimaradtak”

Hanák Gábor, az LMP elnökségi tagja azt mondta, vannak alkotmányossági eljárásjogi aggályok is, a felkészülésre ugyanis rendkívül rövid határidőt szabott a jogalkotó, hiszen néhány rendelkezés már a következő tanévben, néhány nap múlva életbe lép.

Arról is beszélt, hogy a jogszabály sérti a gyermekek megfelelő fejlődéshez való jogát. Példaként említette, hogy a döntéshozók tovább központosítják a tankönyvpiacot, aminek minősége emiatt érzékelhetően romlik. A politikus is kitért arra, hogy

nem készült el a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó szabályozás, mert ezek a gyermekek “gyakorlatilag nem létezőek a kormány számára”.

Kiemelte: ez káros a gyerekekre nézve, a családjaikat is nehéz helyzetbe hozza, és a társadalom is veszít a nem megfelelően segített gyerekek fejlesztésének elmaradásával. A gyerekek eltérőek, és joguk van ahhoz, hogy ehhez alkalmazkodó oktatásban részesülhessenek.

Csökkentés helyett növelik az egyenlőtlenséget

Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa arról beszélt, hogy a Fidesz korábban megszerzett jogokat vesz el és lerontja a magyar oktatási rendszert.

A kormány rossz irányba vezeti az iskolarendszert, ami nem csökkenti, hanem növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket – mondta a képviselő.

Nyitókép: Pixabay