Manaps\u00e1g nagyon divatos, hogy a f\u0151 t\u00f6r\u00e9svonalat Eur\u00f3p\u00e1n bel\u00fcl azok k\u00f6z\u00f6tt vizion\u00e1ljuk, akik a f\u00f6der\u00e1ci\u00f3, azaz az eur\u00f3pai egys\u00e9g elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9nek a h\u00edvei, \u00e9s akik a nemzet\u00e1llam(ok) szuverenit\u00e1s\u00e1nak v\u00e9delmez\u0151i. Mindk\u00e9t t\u00e1bor ad\u00f3s a v\u00e1laszokkal.\u00a0Az els\u0151 t\u00e1bor nem tud v\u00e1laszt adni arra a k\u00e9rd\u00e9sre, milyen lehetne az egys\u00e9ges eur\u00f3pai identit\u00e1s, milyen \u00e9rt\u00e9kekre, identit\u00e1sokra \u00e9p\u00fclhetne. Az Eur\u00f3pai Szoci\u00e1lis Modell, amelyre hivatkoznak, kiss\u00e9 \u00e1ls\u00e1gos, annak f\u00e9ny\u00e9ben, hogy az 1990-es \u00e9vek \u00f3ta a neoliber\u00e1lis logika er\u0151sen erod\u00e1lja a szoci\u00e1lis biztons\u00e1got. Ennek estek \u00e1ldozatul a szocialista, szoci\u00e1ldemokrata p\u00e1rtok, amelyek Tony Blairt k\u00f6vetve \u2013 \u00e9s a speci\u00e1lis nemzeti hagyom\u00e1nyokkal nem sz\u00e1molva \u2013 a deregul\u00e1ci\u00f3t, a piacok liberaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u00e9s az egys\u00e9ges n\u00e9p helyett a r\u00e9sz\u00e9rdekek \u00e9s a biopolitikai r\u00e9szidentit\u00e1sok (nem, gender, b\u0151rsz\u00edn, szexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3) reprezent\u00e1l\u00e1s\u00e1t v\u00e1lasztott\u00e1k. Skandin\u00e1via szoci\u00e1ldemokr\u00e1ci\u00e1j\u00e1r\u00f3l gumilabdak\u00e9nt pattant le a blairi-giddensi-schr\u00f6deri \u201eharmadik \u00fat\u201d javaslata. Nem v\u00e9letlen, hogy a skandin\u00e1v szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia m\u00e1ig jobb helyzetben van, mint a brit, a n\u00e9met vagy a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai. A m\u00e1sik oldal viszont azzal nem tud mit kezdeni, hogyan lehetne a glob\u00e1lis kih\u00edv\u00e1sokra nemzet(\u00e1llam)i v\u00e1laszokat adni \u00fagy, hogy k\u00f6zben az\u00e9rt a szuverenit\u00e1s min\u00e9l nagyobb r\u00e9sze a korm\u00e1nyokn\u00e1l maradjon.A legfontosabb dolog azonban az, hogy egyik oldal sem ker\u00fclheti meg a nemzethez val\u00f3 viszony k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. Mi t\u00f6bb, a nemzeti identit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. A baloldalnak is be kell l\u00e1tnia, hogy a nemzeti identit\u00e1s sokkal r\u00e9gibb, mint maga a nemzet. J\u00f3val a polg\u00e1ri nemzet\u00e1llam kialakul\u00e1sa el\u0151tt m\u00e1r l\u00e9tezett egy olyan \u201epuha\u201d \u00e9rt\u00e9krendszer, amely r\u00e9v\u00e9n az egy ter\u00fcleten \u00e9l\u0151 emberek identifik\u00e1lt\u00e1k magukat. A nemzeti identit\u00e1sok hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadok r\u00e9v\u00e9n form\u00e1l\u00f3dtak r\u00e9szidentit\u00e1sokb\u00f3l. A nemzettel kapcsolatban teh\u00e1t el\u00e9gg\u00e9 lapos \u00e9s nem teljesen igaz k\u00f6zhely, amit a baloldal vall, miszerint a nemzet mesters\u00e9ges egys\u00e9g. Mag\u00e1nak a nemzet\u00e1llamnak a l\u00e9nyege, az \u00e1llami adminisztr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s annak int\u00e9zm\u00e9nyrendszere (k\u00f6zoktat\u00e1s, k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy stb.) val\u00f3ban modern k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny. De az egy\u00e9nek \u00e9s csoportok identit\u00e1sa m\u00e1r j\u00f3val a nemzet\u00e1llam kialakul\u00e1sa el\u0151tt l\u00e9trej\u00f6tt, \u00e9s l\u00e9tezhetett a modern \u00e1llami adminisztr\u00e1ci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl is. A nemzeti identit\u00e1s ez\u00e9rt nem olyan dolog, amely mechanikusan helyettes\u00edthet\u0151 ak\u00e1r az emberis\u00e9ggel, ak\u00e1r valami eur\u00f3pai identit\u00e1ssal.Sajn\u00e1latos m\u00f3don nem ker\u00fclhet\u0151 meg a nemzeti identit\u00e1sok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban a xenof\u00f3bia, azaz az idegenelleness\u00e9g. Ha v\u00e9gign\u00e9zz\u00fck az eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9nelmet, l\u00e1thatjuk, hogy a szomsz\u00e9dos n\u00e9pekhez \u00e9s orsz\u00e1gokhoz mint referenci\u00e1hoz val\u00f3 viszonyul\u00e1s \u00e9vsz\u00e1zadokra meghat\u00e1rozta, mik\u00e9nt tekintettek magukra egyes n\u00e9pek. Term\u00e9szetesen nem maga a \u201en\u00e9p\u201d, hanem annak \u00edr\u00e1stud\u00f3i sokat tettek annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy az el\u0151\u00edt\u00e9letess\u00e9g tart\u00f3san r\u00f6gz\u00fclj\u00f6n, kr\u00f3nikar\u00e9szletek, sz\u00f3l\u00e1smond\u00e1sok, n\u00e9pi mond\u00e1sok r\u00e9v\u00e9n.\u00a0Hogy ez mennyire \u00edgy van, arra vonatkoz\u00f3an n\u00e9zz\u00fck meg csak a skandin\u00e1v n\u00e9pek p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t! Az\u00e9rt az \u00f6v\u00e9ket, mert sztereotip m\u00f3don b\u00e9k\u00e9snek \u00e9s pacifist\u00e1nak szeretj\u00fck l\u00e1tni ezeket az orsz\u00e1gokat. Val\u00f3ban, ma azok, de ez is viszonylag \u00faj dolog, az elm\u00falt 80-90 \u00e9v fejlem\u00e9nye. A XV. sz\u00e1zadban k\u00e9sz\u00fclt sv\u00e9dorsz\u00e1gi Gotlandi \u00e9nek \u00edgy \u00edr a szomsz\u00e9dos \u00e9s akkor m\u00e9g a sv\u00e9dek \u0151sellens\u00e9g\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 d\u00e1nokr\u00f3l: \u201eNyelvvel h\u00edzeleg az \u00e1lnok\/skorpi\u00f3, de farka\/sz\u00far\u00e1sra tartva.\/Ilyenek a d\u00e1nok,\/szavukat adva.\u201d Ezzel szemben a sv\u00e9dek egyenes, becs\u00fcletes jellem\u00e9t emeli ki: \u201eAmit a sv\u00e9d meg\u00edg\u00e9r,\/b\u00edzv\u00e1st meg is tartja,\/att\u00f3l semmit el nem t\u00e9r,\/legyen gazdag vagy szeg\u00e9ny,\/ez a j\u00f3 szok\u00e1sa.\u201dA XIX. sz\u00e1zadig a sv\u00e9d \u00e9s a d\u00e1n nemzeti identit\u00e1s \u00e9s b\u00fcszkes\u00e9g egym\u00e1ssal szemben fogalmaz\u00f3dott meg. Dr\u00e1mai m\u00f3don, a d\u00e1n \u00e9s sv\u00e9d identit\u00e1s az\u00e9rt k\u00f6zeledett egym\u00e1shoz, \u00e9s nemzetfelfog\u00e1suk az\u00e9rt b\u00e9k\u00fclt meg, mert a d\u00e1nokkal szemben megjelent egy \u00faj ellens\u00e9g: a n\u00e9met. Innent\u0151l kezdve a sv\u00e9d mint ellens\u00e9g \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt, hiszen egy aktu\u00e1lisan vesz\u00e9lyesebb ellens\u00e9g t\u0171nt fel a sz\u00ednen. A Schleswig \u00e9s Holstein tartom\u00e1nyokat \u00e9rint\u0151 n\u00e9met egys\u00e9g fenyeget\u00e9s\u00e9vel \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a n\u00e9met nemzeti identit\u00e1ssal szemben a d\u00e1n \u00e9s sv\u00e9d k\u00f6z\u00f6s identit\u00e1sok \u00f6sszemos\u00f3dtak \u00e9s f\u00f6lold\u00f3dtak a skandin\u00e1v egys\u00e9ggondolatban. A hitleri Harmadik Birodalom buk\u00e1s\u00e1val a n\u00e9met birodalmis\u00e1g fenyeget\u00e9se is k\u00f6dd\u00e9 v\u00e1lt, viszont f\u00f6lbukkant keletr\u0151l egy m\u00e1sik ellens\u00e9g: a Szovjetuni\u00f3, amely t\u00f6rekedett a Balti-tenger f\u00f6l\u00f6tti hegem\u00f3ni\u00e1ra. A Szovjetuni\u00f3val szembeni k\u00f6z\u00f6s ellen\u00e9rz\u00e9s megszil\u00e1rd\u00edtotta a skandin\u00e1v n\u00e9pek egys\u00e9g\u00e9t \u00e9s \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1t. Az elm\u00falt k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9v porosz-n\u00e9met \u00e9s orosz-szovjet birodalmi t\u00f6rekv\u00e9sei kifejezetten \u00f6szt\u00f6nz\u0151leg hatottak a skandinavizmus eszm\u00e9j\u00e9re.Ha Magyarorsz\u00e1gra alkalmazzuk a nemzeti identit\u00e1st \u00e9s annak referenci\u00e1j\u00e1t, akkor l\u00e1that\u00f3, hogy \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl a \u201ek\u00e9t pog\u00e1ny k\u00f6z\u00f6tt, egy haz\u00e1\u00e9rt\u201d gondolata befoly\u00e1solta a magyar nemzeti tudatot. Eszerint nyugatr\u00f3l a Habsburg (osztr\u00e1k, n\u00e9met stb.) birodalmi t\u00f6rekv\u00e9s \u00e9s keletr\u0151l, vagy pontosabban d\u00e9lkeletr\u0151l az oszm\u00e1n h\u00f3d\u00edt\u00e1s egyszerre jelentett fenyeget\u00e9st a magyars\u00e1g l\u00e9t\u00e9re. Tudjuk a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny alapj\u00e1n, hogy ez mennyire alaptalan felt\u00e9telez\u00e9s, hiszen a Habsburg Birodalom m\u00e9giscsak egy nyugatos \u00e1llamalakulat volt, amely \u2013 m\u00e9goly korl\u00e1tozott form\u00e1ban is \u2013 lehet\u0151s\u00e9get jelentett a magyar \u00e1llamis\u00e1g t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9re. \u00c1m azt is tudjuk, hogy \u00e9rzelmekkel el\u00e9gg\u00e9 f\u00f6l\u00f6sleges, pontosabban kil\u00e1t\u00e1stalan vitatkozni. A Habsburg-elleness\u00e9get \u2013 amely olykor konvert\u00e1lhat\u00f3 volt Nyugat-elleness\u00e9gg\u00e9 \u2013 a protest\u00e1ns-kuruc-f\u00fcggetlens\u00e9gi hagyom\u00e1nyhoz szok\u00e1s k\u00f6tni, \u00e9s nem tagadhat\u00f3, hogy a XVI.-XVII. sz\u00e1zadban ennek az \u00e1ll\u00e1spontnak is volt igazs\u00e1ga \u00e9s relevanci\u00e1ja. \u00c1m legk\u00e9s\u0151bb 1867 ut\u00e1n ez elvesz\u00edtette sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t \u00e9s jogosults\u00e1g\u00e1t, hiszen a magyars\u00e1g egys\u00e9ge \u00e9s az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g megval\u00f3sult. A f\u00fcggetlens\u00e9get lesz\u00e1m\u00edtva minden val\u00f3ra v\u00e1lt, amir\u0151l a magyar \u00e9rtelmis\u00e9g nemzed\u00e9kei \u00e1lmodtak.\u00a0A Nyugat fel\u0151li, els\u0151sorban a n\u00e9mets\u00e9g \u00e1ltal jelentett fenyegetetts\u00e9g-\u00e9rz\u00fclet k\u00e9s\u0151bb is f\u00f6nnmarad, \u00e9s nyomokban ma is \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 a k\u00f6z\u00e9letben. A keleti ellens\u00e9g v\u00e1ltozott, hiszen az oszm\u00e1nok hely\u00e9t a XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9n az Orosz Birodalom vette \u00e1t. Ugyanaz k\u00f6vetkezett be, amit a d\u00e1n-sv\u00e9d viszonyban l\u00e1thattunk: egy ellens\u00e9get f\u00f6lv\u00e1ltotta a nemzeti eml\u00e9kezetben egy m\u00e1sik ellens\u00e9g. S\u0151t, a d\u00e1n-sv\u00e9d viszonyhoz hasonl\u00f3an a magyar-t\u00f6r\u00f6k kapcsolat is bar\u00e1tira fordult, \u00e9s a bar\u00e1ts\u00e1gnak itt is j\u00f3t tett a k\u00f6z\u00f6s ellens\u00e9g. (Kevesen tudj\u00e1k, hogy az 1877-78-as orosz-t\u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n naiv f\u00fcggetlens\u00e9g-p\u00e1rtiak, f\u0151leg erd\u00e9lyiek, kac\u00e9rkodtak az oroszok h\u00e1tbat\u00e1mad\u00e1s\u00e1nak gondolat\u00e1val, s\u0151t Budapesten elterjedt a Kossuth-n\u00f3ta \u00faj v\u00e1ltozata: \u201eAbdul Kerim azt \u00fczente\/elfogyott a regimentje\u2026\u201d)\u00a0\u00a0\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, hogy a nemzeti identit\u00e1s sokszor v\u00e1ltogatja az ellens\u00e9gk\u00e9peket, \u00e9s bizony a k\u00f6z\u00f6s ellens\u00e9g alkalmasabb az egys\u00e9ggondolatra, mint b\u00e1rmi m\u00e1s. Az eur\u00f3pai identit\u00e1shoz p\u00e9ld\u00e1ul nagym\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rult a k\u00e9t totalit\u00e1rius diktat\u00fara, a n\u00e1ci \u00e9s a bolsevik-szovjet rendszer \u00e1ltal jelentett kih\u00edv\u00e1s \u00e9s fenyegetetts\u00e9g. Ami\u00f3ta a Szovjetuni\u00f3 megsz\u0171nt, az\u00f3ta az Egyes\u00fclt \u00c1llamok neglig\u00e1lja az eur\u00f3pai egys\u00e9get, s\u0151t az USA ink\u00e1bb – gazdas\u00e1gi tekintetben – riv\u00e1list l\u00e1t az EU-ban. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen az amerikai biztons\u00e1gpolitik\u00e1nak nem \u00e9rdeke egy er\u0151s Eur\u00f3pai Uni\u00f3.\u00a0Ennek keret\u00e9ben kell \u00e9rt\u00e9kelni a Brexitet is, amelyet nem v\u00e9letlen\u00fcl \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt Donald Trump. A Brexit Nagy-Britannia \u201etrianoniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz\u201d vezethet el. A sk\u00f3t f\u00fcggetlens\u00e9gi mozgalom vagy a befagyott \u00e9szak\u00edr v\u00e1ls\u00e1g k\u00f6zismert, \u00e1m enn\u00e9l van s\u00falyosabb dolog is: hovatov\u00e1bb Gibralt\u00e1r k\u00e9rd\u00e9se megm\u00e9rgezheti az angol \u00e9s spanyol kapcsolatot. Eddig a k\u00e9t \u00e1llam sz\u0151nyeg al\u00e1 s\u00f6p\u00f6rhette Gibralt\u00e1r \u00fcgy\u00e9t, hiszen a k\u00e9t orsz\u00e1g egy \u201ebirodalom\u201d r\u00e9sze volt. \u00c1m a Brexittel ez a befagyott v\u00e1ls\u00e1g is kiolvadhat. Jelenleg nem \u00fagy t\u0171nik, hogy az EU b\u00e1rmit k\u00e9pes lenne kezdeni a befagyott konfliktusokkal, \u00e9s ez\u00e9rt naivit\u00e1s az Eur\u00f3pai Egyes\u00fclt \u00c1llamok koncepci\u00f3ja.<\/p>\n
A szerz\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-politol\u00f3gus, a M\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1g Politikaelemz\u0151 K\u00f6zpont munkat\u00e1rsa\u00a0
\n
\n <\/a><\/p>\n