2014-ben els\u0151 magyark\u00e9nt hazaj\u00f6ttem a selyem\u00faton. A t\u00f6bb mint t\u00edzezer l\u00e9p\u00e9st k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l h\u00f3nap alatt tettem meg Pekingt\u0151l Isztambulig. A selyem\u00fat misztik\u00e1ja az\u00f3ta is orient\u00e1l, az id\u00e9n Isztambulb\u00f3l indultam, \u00e9s az utam legv\u00e9gs\u0151, legd\u00e9lebbi \u00e1llom\u00e1sa Babilon volt Irakban. Irakb\u00f3l visszat\u00e9rtem D\u00e9l-T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gba, majd hazarep\u00fcltem.A t\u00f6r\u00f6k selyem\u00faton\u2026 \u00e9s kij\u00f6ttem a Sabiha G\u00f6k\u00e7en nemzetk\u00f6zi rep\u00fcl\u0151t\u00e9r \u00fcvegajt\u00f3j\u00e1n, majd bel\u00e9ptem Isztambulba. Most nem akartam a v\u00e1rosban id\u0151zni, m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r j\u00e1rtam itt, ez\u00e9rt buszra sz\u00e1lltam, \u00e9s elindultam Ankar\u00e1ba. \u00c9jf\u00e9l k\u00f6r\u00fcl \u00e9rkeztem meg a hatalmas buszp\u00e1lyaudvarra, ahol m\u00e1r k\u00e9tszer is j\u00e1rtam 2011-ben, de T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g f\u0151v\u00e1ros\u00e1ban m\u00e9g egyszer sem. B\u0151 negyed\u00f3r\u00e1s k\u00f3v\u00e1lyg\u00e1s ut\u00e1n megtal\u00e1ltam azt a kij\u00e1ratot, ami a helyi buszokhoz vezetett. A parkol\u00f3ban m\u00e1r csak dolmusok, minibuszok v\u00e1rakoztak. Mivel nem volt sz\u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1som, ez\u00e9rt odamentem a sof\u0151r\u00f6kh\u00f6z \u00e9s a magam t\u00f6r\u00f6k nyelvtud\u00e1s\u00e1val a k\u00f6vetkez\u0151ket mondtam: seh\u00edr merkez, azaz v\u00e1rosk\u00f6zpont, hotel, k\u00fccs\u00fck money, azaz kis p\u00e9nz. \u00cdgy k\u00e9rtem meg \u0151ket arra, hogy a belv\u00e1rosban egy olcs\u00f3 sz\u00e1lloda mellett tegyenek ki. <\/p>\n
A sok (r\u00e9m)h\u00edrrel ellent\u00e9tben a keleti emberek nagyon kedvesek \u00e9s seg\u00edt\u0151k\u00e9szek, f\u0151leg akkor, ha azt l\u00e1tj\u00e1k, hogy az ember vadidegen. Rajtam l\u00e1tszott. Az \u00fat sor\u00e1n az eg\u00e9sz dolmus velem foglalkozott, majd a megfelel\u0151 helyen t\u00f6bben is mondt\u00e1k, hogy itt \u00e9s most kell lesz\u00e1llnom. Azt\u00e1n j\u00f6tt egy taxis, aki 10 l\u00edr\u00e1\u00e9rt elvitt egy kb. k\u00e9t percre l\u00e9v\u0151 sz\u00e1llod\u00e1ba. P\u00e1r nap m\u00falva, megismerve az \u00e1rakat r\u00e1j\u00f6ttem, hogy ha \u00f6t\u00f6t k\u00e9r, akkor is j\u00f3l j\u00e1r. De ez engem akkor hajnalban nem zavart, \u00fagy meg\u00f6r\u00fcltem annak, hogy ilyen j\u00f3l kezd\u0151dik a hetem, hogy 20 l\u00edr\u00e1b\u00f3l nem k\u00e9rtem vissza. <\/p>\n
A selyem\u00fat tulajdonk\u00e9ppen selyemutakat jelent, mert a karav\u00e1nok nem csak egy utat haszn\u00e1ltak, hanem t\u00f6bbet is az \u00e9vezredek sor\u00e1n. M\u00e1r a K\u00edna \u0151si f\u0151v\u00e1ros\u00e1b\u00f3l, Csanganb\u00f3l, a mai Hszi\u00e1nb\u00f3l indul\u00f3 selyem\u00fat a Tarim-medenc\u00e9n\u00e9l a Takla-Mak\u00e1n sivatag miatt h\u00e1rom nagy \u00e1gra oszlott. A karav\u00e1nok a sivatag \u00e9szaki perem\u00e9n a Turf\u00e1n-\u00dcr\u00fcmcsi vonalon k\u00f6zlekedtek, d\u00e9len pedig Hotan, Jarkand, Kasgar v\u00e1rosokat \u00e9rintve, \u00e9s ha nem volt biztons\u00e1gos valamelyik \u00fatvonal, akkor az \u00e1ruk gyakran a sivatagon \u00e1t, az ottani o\u00e1zisokon kereszt\u00fcl jutottak el a mai Kirgiziszt\u00e1n ter\u00fclet\u00e9re. \u00c9n 2014-ben a Peking\u2013Hszi\u00e1n-Lancsou-Linszi\u00e1-Turf\u00e1n-Hotan-Jarkang-Kasgar vonalat utaztam be, azaz Turf\u00e1n ut\u00e1n \u00e1tbuszoztam a sivatagon, \u00e9s a d\u00e9li \u00fatvonalon folytattam az utam. <\/p>\n
T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n is t\u00f6bb selyem\u00fat van, \u00e9n 2014-ben a Fekete-tenger melletti Trabzonba mentem, ahol az \u00e1rut haj\u00f3ra tett\u00e9k, \u00e9s innen vitt\u00e9k tov\u00e1bb nyugatra, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Eur\u00f3p\u00e1ba. A m\u00e1sik \u00fatvonal T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n halad \u00e1t \u2013 err\u0151l majd k\u00e9s\u0151bb \u2013, de gyakran a karav\u00e1nok Anat\u00f3lia nagyobb v\u00e1rosain mentek kereszt\u00fcl. Kayseri, Ankara, Bursa, mindig is e t\u00e1vols\u00e1gi kereskedelem fontos csom\u00f3pontja volt, Bursa m\u00e9g ma is a selym\u00e9r\u0151l h\u00edres! A gyors gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, ezeket a v\u00e1rosokat ma \u201eAnat\u00f3liai Tigriseknek\u201d is nevezik.
\n2014-ben Isztambulban lef\u00e9nyk\u00e9peztem egy selyemsz\u00f6v\u0151 m\u0171helyt, ugyanis a selymet a keresked\u0151k nem sz\u00f6vetk\u00e9nt sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, hanem fon\u00e1lk\u00e9nt. A fonal sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sa sokkal k\u00f6nnyebb, mint a k\u00e9sz sz\u00f6vet\u00e9, \u00e9s rabl\u00f3t\u00e1mad\u00e1s eset\u00e9n a rabl\u00f3k a gombolyagokkal nem tudtak mit kezdeni. De a selyemc\u00e9rn\u00e1b\u00f3l nem csak selymet sz\u0151ttek, selyem az alapja a damasztnak, ami a nev\u00e9ben \u0151rzi Sz\u00edria f\u0151v\u00e1ros\u00e1nak, Damaszkusznak a nev\u00e9t, a muszlin pedig az iraki Moszulon \u00e1t – a v\u00e1ros neve magyarul tal\u00e1lkoz\u00e1si hely – \u00e9rkezett Eur\u00f3p\u00e1ba.Atat\u00fcrk \u00f6r\u00f6ks\u00e9geMiut\u00e1n kij\u00f6ttem a sz\u00e1lloda ajtaj\u00e1n elindultam Musztafa Kem\u00e1l mauz\u00f3leum\u00e1hoz. A t\u00f6r\u00f6k katonatiszt akkor vette kez\u00e9be n\u00e9pe sors\u00e1t, amikor egy t\u00f6bb mint 600 \u00e9ves birodalmat akartak elt\u00f6r\u00f6lni a t\u00e9rk\u00e9pekr\u0151l. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fab\u00f3l vesztesen kiker\u00fcl\u0151 Oszm\u00e1n Birodalom ter\u00fclet\u00e9t a gy\u0151ztesek felosztott\u00e1k az angolok, a franci\u00e1k, az olaszok, a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k, \u00e9s az oroszok k\u00f6z\u00f6tt. Musztafa Kem\u00e1l nem fogadta el a d\u00f6nt\u00e9st \u00e9s felszabad\u00edtotta a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k lakta ter\u00fcleteket a nem muzulm\u00e1nok uralma al\u00f3l. Ez\u00e9rt kapta a G\u00e1zi, azaz a hit\u00e9\u00e9rt harcol\u00f3, a H\u0151s mell\u00e9knevet. \u00cdgy lett a modern T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g megalap\u00edt\u00f3ja az iszl\u00e1m harcosa, ak\u00e1rcsak 600 \u00e9vvel kor\u00e1bban a sz\u00fclet\u0151 Oszm\u00e1n Birodalom (1299\/1301-1923) els\u0151 uralkod\u00f3i, Oszm\u00e1n \u00e9s fia Orh\u00e1n. Musztafa Kem\u00e1l sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek az \u00e9v\u00e9ben, 1881-ben az Oszm\u00e1n Birodalom ter\u00fclete majd 5 milli\u00f3 n\u00e9gyzetkilom\u00e9teres volt, ebb\u0151l 1920-ra egy 300.000 n\u00e9gyzetkilom\u00e9teres orsz\u00e1g lett, majd 1938-ban Atat\u00fcrk\u00f6t (a „t\u00f6r\u00f6k\u00f6k atyja”) a 783.562 km ter\u00fclet\u0171 T\u00f6r\u00f6k K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g tekintette halottj\u00e1nak. <\/p>\n
Atat\u00fcrk egy modern vil\u00e1gi, t\u00f6r\u00f6k \u00e1llamot akart. Ez viszont nem tetszett az iszl\u00e1mhoz \u00e9s a sz\u00e1rmaz\u00e1sukhoz ragaszkod\u00f3 kurdoknak. Szaid sejk l\u00e1zad\u00e1s\u00e1r\u00f3l (1925) a mauz\u00f3leum melletti m\u00fazeumban is olvastam, azt viszont a kor\u00e1bbi olvasm\u00e1nyaimb\u00f3l tudtam, hogy Sabiha G\u00f6k\u00e7en, Musztafa Kem\u00e1l nevelt l\u00e1nya (1913-2001), akir\u0151l a m\u00e1r eml\u00edtett rep\u00fcl\u0151teret elnevezt\u00e9k, pil\u00f3ta volt, \u00e9s pil\u00f3tak\u00e9nt r\u00e9szt vett a kurdok utols\u00f3, 1936-os l\u00e1zad\u00e1s\u00e1nak a lever\u00e9s\u00e9ben. <\/p>\n
Atat\u00fcrk mauz\u00f3leum\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 a T\u00f6r\u00f6k K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g m\u00e1sodik \u00e1llamf\u0151j\u00e9nek,a f\u00e9lig kurd sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Musztafa Iszmet pas\u00e1nak (1884-1973) a s\u00edrja. \u0150 is katona volt, \u00e9s az el\u0151bb eml\u00edtett t\u00f6r\u00f6k f\u00fcggetlens\u00e9gi h\u00e1bor\u00faban k\u00e9tszer is megverte a g\u00f6r\u00f6g csapatokat In\u00f6n\u00fc telep\u00fcl\u00e9s mellett – \u00edgy lett Musztafa Iszmet In\u00f6n\u00fc. A felszabad\u00edt\u00f3 harcokb\u00f3l t\u00f6bb nagyv\u00e1ros is h\u0151siesen kivette a r\u00e9sz\u00e9t. Antep v\u00e1ros lakoss\u00e1ga olyan b\u00e1tran harcolt a francia megsz\u00e1ll\u00f3k ellen, hogy 1928-t\u00f3l Gaziantep lett a v\u00e1ros neve (a m\u00e1r eml\u00edtett G\u00e1zi sz\u00f3), Urf\u00e1t (egykor Edessza) pedig 1982-ben nevezt\u00e9k el Gy\u0151zedelmes Urf\u00e1nak, Sanliurf\u00e1nak.Ankarai t\u00f6rt\u00e9netekAnkar\u00e1nak a m\u00faltja a nehezen dat\u00e1lhat\u00f3 id\u0151kig ny\u00falik vissza. Aki ezt nem hiszi, annak \u00e9rdemes megn\u00e9znie az Anat\u00f3liai N\u00e9pek M\u00fazeum\u00e1t, ahol az \u0151skor els\u0151 eml\u00e9keit\u0151l a bibliai id\u0151kig nyomon k\u00f6vethetj\u00fck a t\u00e9rs\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t. A folytat\u00e1s\u00e9rt m\u00e1r s\u00e9t\u00e1lnunk kell egy kicsit. Az internet szerint R\u00f3ma \u00e9s Ankara k\u00f6z\u00f6tt a t\u00e1vols\u00e1g l\u00e9gvonalban 1721 km, orsz\u00e1g\u00faton egy ezressel t\u00f6bb. De ez a nagy t\u00e1vols\u00e1g semmiv\u00e9 lesz Augustus cs\u00e1sz\u00e1r (i.e. 63- i.sz. 14) temploma mellett. A templom falait n\u00e9zve eszembe jutott egy t\u00f6rt\u00e9net. <\/p>\n
A XVI. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k eur\u00f3pai terjeszked\u00e9s\u00e9t a szomsz\u00e9dos Ir\u00e1nban (Perzsia) megsz\u00fclet\u0151 Szaf\u00e1vida \u00e1llam vesz\u00e9lyeztette. Az oszm\u00e1nok t\u00f6r\u00f6k\u00f6k voltak \u00e9s szunnit\u00e1k, a Szaf\u00e1vid\u00e1k pedig perzs\u00e1k \u00e9s s\u00edit\u00e1k. De a k\u00e9t birodalom k\u00f6z\u00f6tti csat\u00e1knak nem csak vall\u00e1si \u00e9s etnikai okai voltak, az oszm\u00e1nok j\u00f3l tudt\u00e1k, hogy a megsz\u00fclet\u0151 \u00e9s terjeszked\u0151 keleti szomsz\u00e9d \u00e9s Eur\u00f3pa k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bbsz\u00f6r is felvet\u0151d\u00f6tt a katonai sz\u00f6vets\u00e9g terve Isztambul ellen. II. Gyula p\u00e1pa m\u00e1r 1507-ben Perzsia \u00faj uraiban l\u00e1tta Eur\u00f3pa megment\u0151j\u00e9t. \u201eItt a nagy alkalom, hogy az \u00e1tkozott t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ellen valami nagyszab\u00e1s\u00fa v\u00e1llalkoz\u00e1st hajtsunk v\u00e9gre, mivel erej\u00fcket a perzsa kir\u00e1ly felett\u00e9bb meggyeng\u00edtette s napr\u00f3l napra tov\u00e1bb gyeng\u00edti.\u201d \u2013 \u00edrta egyik level\u00e9ben a portug\u00e1l kir\u00e1lynak. A p\u00e1pa a magyar kir\u00e1lynak, II. Ul\u00e1szl\u00f3nak is \u00edrt, akinek akkorra m\u00e1r az egyik k\u00f6vete megfordult Perzsi\u00e1ban, s a p\u00e1pa \u00e9pp a magyar k\u00f6vet besz\u00e1mol\u00f3ja alapj\u00e1n pr\u00f3b\u00e1lt meg t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni. <\/p>\n
Miut\u00e1n I. Szelim hatalomra ker\u00fclt (1512), 1514-ben legy\u0151zte a perzs\u00e1kat, h\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb pedig a d\u00e9li szunnita riv\u00e1list, az egyiptomi maml\u00fakokat is (1517). Mindezek ellen\u00e9re a t\u00f6r\u00f6k gy\u0151zelmek nem vett\u00e9k el a Vatik\u00e1n \u00e9s II. Lajos kedv\u00e9t a perzsa sz\u00f6vets\u00e9gt\u0151l. A magyar kir\u00e1ly k\u00f6vete, egy maronita szerzetes, a k\u00f6vetkez\u0151 lev\u00e9llel t\u00e9rt vissza 1523-ban Perzsi\u00e1b\u00f3l a magyar kir\u00e1lyhoz: \u201eEz\u00e9rt teh\u00e1t megfogadom, hogy \u00e9n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kir\u00e1lya ellen, de b\u00e1rmely m\u00e1s ellens\u00e9getekkel szemben is seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtok nektek, ha \u00e1prilis hav\u00e1ban gondotok lesz arra, hogy t\u00falfel\u0151l megt\u00e1madj\u00e1tok az ellens\u00e9get, aminthogy err\u0151l az oldalr\u00f3l ezt mi is meg fogjuk cselekedni.\u201d <\/p>\n
Az 1532-1555-\u00f6s perzsa-t\u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a k\u00e9t birodalom igazs\u00e1gosan felosztotta egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt Gr\u00fazi\u00e1t, \u00d6rm\u00e9nyorsz\u00e1got, a kurdok lakta ter\u00fcleteket, az oszm\u00e1nok megtartott\u00e1k a perzs\u00e1kt\u00f3l elfoglalt Bagdadot is. A k\u00e9t keleti birodalom b\u00e9kek\u00f6t\u00e9snek nem \u00f6r\u00fcltek Eur\u00f3p\u00e1ban, mert sejthet\u0151 volt, hogy I. Szulejm\u00e1n \u00edgy sokkal nagyobb hader\u0151vel fog majd t\u00e1madni. A b\u00e9k\u00e9t abban az Amaszia nev\u0171 v\u00e1rosban \u00edrt\u00e1k al\u00e1, ahol kor\u00e1bban I. Szelim sz\u00fcletett. Az esem\u00e9nyre (1555), egy magyar k\u00f6vets\u00e9g is a v\u00e1rosba indult Sztambulb\u00f3l. Verancsics Antal (1504-1573), mint egyh\u00e1zi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g, j\u00f3l ismerte a latin, \u00e9s az \u00f3g\u00f6r\u00f6g nyelvet, \u00e9s k\u00edv\u00e1ncsian tanulm\u00e1nyozta az \u00f3kor megmaradt romjait, epigr\u00e1fi\u00e1it. Ankar\u00e1ban, a m\u00e1r eml\u00edtett templomban tal\u00e1ltak egy latin-\u00f3g\u00f6r\u00f6g nyelv\u0171 feliratot, s ezzel be\u00edrt\u00e1k a nev\u00fcket a tudom\u00e1ny nagy k\u00f6nyv\u00e9be. Augustus cs\u00e1sz\u00e1r hal\u00e1la el\u0151tt n\u00e9gy \u00edr\u00e1st adott \u00e1t a Vesta-sz\u00fczeknek. Az egyik a temet\u00e9s\u00e9r\u0151l rendelkezett, a m\u00e1sik tetteit sorolta fel, volt egy \u00edr\u00e1s ami a birodalom helyzet\u00e9t t\u00e1rgyalta, a negyedik pedig a cs\u00e1sz\u00e1r memo\u00e1rja volt. A cs\u00e1sz\u00e1r tetteit sorol\u00f3 eredeti felirat R\u00f3m\u00e1ban volt, n\u00e9gy bronzt\u00e1bl\u00e1ra v\u00e9sve. Ez a felirat elveszett, viszont minden nagyobb v\u00e1rosba k\u00fcldtek r\u00f3la m\u00e1solatot, ezt tal\u00e1lta meg a magyar k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g. <\/p>\n
A pog\u00e1ny szent\u00e9ly mellett \u00e1ll egy t\u00f6r\u00f6k zar\u00e1ndokhely, H\u00e1dzsi Bayr\u00e1m Veli s\u00edrja, \u00e9s mellette egy dzs\u00e1mi. Bayr\u00e1m Veli a hagyom\u00e1ny szerint II. Mur\u00e1d szult\u00e1n spiritu\u00e1lis vezet\u0151je \u00e9s tan\u00e1csad\u00f3ja volt, egy anekdota szerint megj\u00f3solta, a szult\u00e1n nem, viszont a az \u0151 fia m\u00e1r el fogja foglalni Konstantin\u00e1polyt. \u00c9s igaza lett.
\n
\n <\/a><\/p>\n