[ad_1]
\n<\/p>\n
2019. augusztus 1. 11:02<\/p>\n
\n Sokan igyekeznek \u00fagy tenni, mintha a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem baloldali \u00fcgy lenne. Ez a helyzet t\u00f6bb okb\u00f3l is probl\u00e9m\u00e1s. A baloldal ugyanis, szok\u00e1s\u00e1hoz h\u00edven nem k\u00edn\u00e1l val\u00f3di v\u00e1laszokat a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1ra, hanem a legrosszabb beidegz\u0151d\u00e9seket meglovagolva pr\u00f3b\u00e1l bel\u0151le politikai t\u0151k\u00e9t kov\u00e1csolni. S\u0151t, a szakmai alapokat n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151, ideol\u00f3giai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa megold\u00e1sai javaslatai gyakran kifejezetten k\u00e1rosnak bizonyulnak. Az elm\u00e9leti keretek, a t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalat \u00e9s az elm\u00falt \u00e9vek gyakorlata is azt tan\u00edtja nek\u00fcnk, hogy szemben a z\u00f6ld \u00fcgyet csak \u00e1lcak\u00e9nt lobogtat\u00f3 baloldallal, a jobboldal \u00e9s a konzervat\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3d \u00e9rtelmesebben \u00e9s eredm\u00e9nyesebben tud hozz\u00e1j\u00e1rulni term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet\u00fcnk meg\u00f3v\u00e1s\u00e1hoz.\n <\/p>\n
M\u00e1ra m\u00e1r elfogadott t\u00e9ny, hogy a F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek \u00e1tlagos h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete n\u00f6vekszik, a kor\u00e1bban ismert sz\u00e9lj\u00e1r\u00e1sir\u00e1nyok \u00e1talakul\u00f3ban vannak, a csapad\u00e9k mennyis\u00e9ge \u00e9s eloszl\u00e1sa elt\u00e9r\u0151 mint\u00e1kat mutat, mint kor\u00e1bban. Arr\u00f3l folynak m\u00e9g vit\u00e1k, hogy vajon ezekhez a folyamatokhoz az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g mennyiben j\u00e1rul hozz\u00e1, de a jelenlegi kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek ismeret\u00e9ben racion\u00e1lis alapon nem k\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151 meg, hogy az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g e folyamatban szerepet j\u00e1tszik.<\/p>\n
Kevesen tudj\u00e1k, de \u00e9ppen erre az \u00e9rtelmez\u00e9si dilemm\u00e1ra utal az a jelens\u00e9g is, hogy ezeket a folyamatokat kor\u00e1bban glob\u00e1lis felmeleged\u00e9sk\u00e9nt nevezt\u00e9k, m\u00e1ra ink\u00e1bb kl\u00edma-, vagy pontosabban az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s lett a bevett elnevez\u00e9s. Mindemellett sz\u00e1mos tanulm\u00e1ny \u00e9rvel amellett, hogy a F\u00f6ld\u00f6n ciklikusan tapasztalt felmeleged\u00e9sek \u00e9s leh\u0171l\u00e9sek mellett els\u0151sorban az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g, az iparosod\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 sz\u00e9ndioxid \u00e9s m\u00e1r \u00fan. \u201ek\u00e1rosanyag\u201d-kibocs\u00e1t\u00e1s \u00e1ll a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek h\u00e1tter\u00e9ben. Legal\u00e1bb ennyi tanulm\u00e1ny sz\u00f3l persze arr\u00f3l is, hogy a f\u00f6ldi \u00e9ghajlat viszonyrendszer az emberi tev\u00e9kenys\u00e9gt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl is egyfajta felmeleged\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba tart, mivel sem az \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet, sem a t\u00f6bbi t\u00e9nyez\u0151 eddig sem volt \u00e1lland\u00f3 a F\u00f6ld t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. El\u00e9g csak az \u00fagynevezett minij\u00e9gkorszakokra gondolni, amelyek miatt a 17. \u00e9s 18. sz\u00e1zadokban is hossz\u00fa \u00e9vtizedekre v\u00e1lt j\u00f3val h\u0171v\u00f6sebb\u00e9 a F\u00f6ld kl\u00edm\u00e1ja.<\/p>\n
Ez a k\u00e9t \u00e1ll\u00e1spont l\u00e9nyeg\u00e9ben kijel\u00f6li a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1st magyar\u00e1z\u00f3 elm\u00e9letek sk\u00e1l\u00e1j\u00e1nak k\u00e9t v\u00e9gpontj\u00e1t, amelyeket tetsz\u0151legesen kombin\u00e1lhatunk. Van olyan elm\u00e9let, amely szerint a term\u00e9szetes felmeleged\u00e9s \u00e9s az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g egyszerre \u00e9rezteti hat\u00e1s\u00e1t, de olyan elk\u00e9pzel\u00e9s is akad, hogy egy minij\u00e9gkorszak majd enyh\u00edti az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g okozta t\u00fcneteket. \u00c9rdemes v\u00e9gigb\u00f6ng\u00e9szni azt a tanulm\u00e1nyt, amely \u00e9pp a fenti tipol\u00f3gia ment\u00e9n vizsg\u00e1lta a tudom\u00e1nyos munk\u00e1kat. \u00c1ltal\u00e1ban elmondhat\u00f3, hogy a legt\u00f6bb \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1st vizsg\u00e1l\u00f3 tanulm\u00e1ny az emberi tev\u00e9kenys\u00e9get a napjainkban tapasztalt folyamatok egyik fontos okak\u00e9nt jel\u00f6li meg, s ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en mi is \u00edgy tekintj\u00fck.<\/p>\n
Az, hogy a v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9ghajlati k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre reag\u00e1lni kell, nem \u00fajkelet\u0171 dilemma az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben. T\u00f6bb szerz\u0151 is feldolgozta a t\u00e9m\u00e1t, ezek k\u00f6z\u00fcl Jared Diamond m\u0171veit \u00e9rdemes kiemelni. Diamond m\u00e1r legismertebb k\u00f6tet\u00e9ben, a H\u00e1bor\u00fak, j\u00e1rv\u00e1nyok, technik\u00e1k<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben is kit\u00e9rt az \u00e9ghajlat civiliz\u00e1ci\u00f3alak\u00edt\u00f3 jelleg\u00e9re, de legr\u00e9szletesebben az \u00d6sszeoml\u00e1s \u2013 Tanuls\u00e1gok a t\u00e1rsadalmak tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9s\u00e9hez <\/em>c\u00edmet visel\u0151 volt az a k\u00f6nyv, ahol l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy \u201emilyen m\u00e9ly a ny\u00fal \u00fcrege\u201d. T\u00f6bb olyan civiliz\u00e1ci\u00f3t is felsorakoztat \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a gr\u00f6nlandi vikingeket vagy a H\u00fasv\u00e9t-szigetek egykori lak\u00f3it \u2013 akiken kereszt\u00fcl j\u00f3l szeml\u00e9ltethet\u0151, hogy mik\u00e9nt okozz\u00e1k a megv\u00e1ltozott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek egy-egy civiliz\u00e1ci\u00f3 veszt\u00e9t. Ezen k\u00e9t civiliz\u00e1ci\u00f3 az\u00e9rt \u00e9rdekes, mert a vikingek eset\u00e9n az emberi tev\u00e9kenys\u00e9gt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl k\u00f6vetkezett be \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s, a H\u00fasv\u00e9t-szigetek lak\u00f3inak viszont saj\u00e1t tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck k\u00f6vetkezm\u00e9nyeik\u00e9nt kellett elszenvedni\u00fck a mikrokl\u00edma megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t. K\u00f6z\u00f6s von\u00e1s azonban, hogy egyik civiliz\u00e1ci\u00f3 sem volt k\u00e9pes alkalmazkodni a megv\u00e1ltozott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez. A gr\u00f6nlandi vikingek szok\u00e1saik miatt ker\u00fcltek versenyh\u00e1tr\u00e1nyba a minij\u00e9gkorszak miatt eljegesed\u0151 Gr\u00f6nlandon a szigetet szint\u00e9n birtokl\u00f3 eszkim\u00f3kkal szemben, m\u00edg a H\u00fasv\u00e9t-szigetek lak\u00f3i vall\u00e1si szok\u00e1sok miatt irtott\u00e1k ki a sziget f\u00e1it, megpecs\u00e9telve ezzel saj\u00e1t sorsukat is. Diamond f\u0151 \u00fczenete, hogy b\u00e1rmilyen okokb\u00f3l is (k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 vagy \u00e1ltalunk el\u0151id\u00e9zett) v\u00e1ltoznak meg rov\u00e1sunkra a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, az \u00f6sszes neh\u00e9zs\u00e9ggel egyszerre kell megk\u00fczden\u00fcnk, nincs lehet\u0151s\u00e9g prioriz\u00e1lni, hiszen ha csak az egyik probl\u00e9m\u00e1t nem siker\u00fclt megoldani, ugyan\u00fagy v\u00e9get \u00e9r a civiliz\u00e1ci\u00f3, mintha egyetlen egyet sem oldottunk volna meg.<\/p>\n Az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s okait firtat\u00f3 elt\u00e9r\u0151 \u00e1ll\u00e1spontok ellen\u00e9re biztosan \u00e1ll\u00edthatjuk, hogy a v\u00e1ltoz\u00e1sok t\u00e9nye egyre nyilv\u00e1nval\u00f3bb. Ezekhez a megv\u00e1ltozott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez mindenk\u00e9ppen alkalmazkodni kell, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy emberi tev\u00e9kenys\u00e9g okozta-e \u0151ket, vagy term\u00e9szetes folyamatok eredm\u00e9nyei, tenni viszont csak az emberi tev\u00e9kenys\u00e9gb\u0151l fakad\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyek ellen tudunk. Egy dolog biztos m\u00e9g: min\u00e9l t\u00f6bb embert kezd el foglalkoztatni az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se, ann\u00e1l ink\u00e1bb k\u00f6z\u00e9leti t\u00e9m\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik az \u00fcgy. Kor\u00e1bban els\u0151sorban kl\u00edmakutat\u00f3k \u00e9s aktivist\u00e1k foglalkoztak a k\u00e9rd\u00e9ssel, ez\u00e9rt \u00fagy t\u0171nhetett, a k\u00e9rd\u00e9s t\u00e1rsadalmi meg\u00edt\u00e9l\u00e9se partikul\u00e1ris. M\u00e1ra ez a helyzet megv\u00e1ltozott, ez\u00e9rt egy kompetens politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek v\u00e1laszokkal kell rendelkeznie az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s okozta probl\u00e9m\u00e1kra.<\/p>\n V\u00e9gign\u00e9zve viszont az egyes politikai csoportok agend\u00e1j\u00e1n, k\u00f6nnyen juthatunk arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, hogy az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s \u00fcgye baloldali t\u00e9ma. K\u00f6nny\u0171 bel\u00e1tni, k\u00f6zel sem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171, hogy ez \u00edgy alakuljon. S\u0151t, a konzervat\u00edv gondolkod\u00e1shoz jobban \u201epasszol\u201d az \u00e9rt\u00e9kek, \u00edgy term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet v\u00e9delme, mint a baloldalhoz. R\u00e1ad\u00e1sul a baloldali p\u00e1rtok \u2013 r\u00e1juk jellemz\u0151 m\u00f3don \u2013 ideologikus alapon k\u00f6zel\u00edtenek a k\u00e9rd\u00e9shez. Ez a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s jellemz\u0151en ink\u00e1bb l\u00e1tszatcselekv\u00e9seket, \u00e9s nem val\u00f3di megold\u00e1sokat sz\u00fcl. Nem besz\u00e9lve arr\u00f3l a jelens\u00e9gr\u0151l, hogy a k\u00f6rnyezetv\u00e9delmet \u00e9letm\u00f3dk\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 alak\u00edt\u00f3 politikusok \u00e9s aktivist\u00e1k gyakran esnek a k\u00e9pmutat\u00e1s hib\u00e1j\u00e1ba: a tudatosnak aposztrof\u00e1lt \u00e9letm\u00f3d val\u00f3j\u00e1ban nagyobb \u00f6kol\u00f3giai l\u00e1bnyomot eredm\u00e9nyez, mint az \u00e1tlagemberek norm\u00e1l \u00e9letm\u00f3dja. De m\u00e9g miel\u0151tt ezekre az aspektusokra r\u00e1t\u00e9r\u00fcnk, \u00e9rdemes kit\u00e9rni egy, a t\u00e9ma t\u00e1gabb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t seg\u00edt\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre, az egyre jobban kibontakoz\u00f3 globalizmus-lokalizmus vit\u00e1ra.<\/p>\n Glob\u00e1lis kih\u00edv\u00e1s, lok\u00e1lis megold\u00e1s<\/strong><\/p>\n Hogy mi\u00e9rt v\u00e1lt m\u00e1ra a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s els\u0151sorban a baloldali p\u00e1rtok \u00fcgy\u00e9v\u00e9, arra neh\u00e9z egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1laszt adni, ez\u00e9rt ink\u00e1bb csak elm\u00e9leteket lehet gy\u00e1rtani. Mindenesetre az biztosan igaz, hogy a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s glob\u00e1lis jelens\u00e9g, amit az emberi tev\u00e9kenys\u00e9ghez k\u00f6t a szakma \u00e9s a sz\u00e9lesebb publikum. \u00cdgy egyszerre ad lehet\u0151s\u00e9get a racionalista (teh\u00e1t globaliz\u00e1ci\u00f3p\u00e1rti) \u00e9s rendszerkritikus (teh\u00e1t antikapitalista) baloldalnak arra, hogy programj\u00e1t expon\u00e1lja. Egyszerre alkalmas arra, hogy: kiragadja a nemzet\u00e1llamok kez\u00e9b\u0151l a politikai kezdem\u00e9nyez\u00e9st \u2013 mondv\u00e1n azok nem k\u00e9pesek kezelni a probl\u00e9m\u00e1t \u2013, illetve kritiz\u00e1lni a t\u0151k\u00e9soszt\u00e1lyt \u2013 mondv\u00e1n a nagyv\u00e1llalatok \u00fczletpolitik\u00e1ja okozza a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1st.<\/p>\n Az is j\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy a t\u00e9ma a hagyom\u00e1nyos baloldali \u00fcgyek 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9hez k\u00f6thet\u0151 kifullad\u00e1s\u00e1val v\u00e1lt meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1. A szoci\u00e1lis ell\u00e1t\u00f3rendszerek ki\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9vel a m\u00e1r nem is annyira kizs\u00e1km\u00e1nyolt munk\u00e1soszt\u00e1ly helyett a baloldali politika k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba a bolyg\u00f3 kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s\u00e1nak t\u00e9m\u00e1ja ker\u00fclt.<\/p>\n Emellett a baloldal politikai profilja is \u00e1talakult, s mozgalmi jelleg\u00e9t elvesz\u00edtve egyre ink\u00e1bb a \u201968-as \u201eforradalmi\u201d gener\u00e1ci\u00f3 tagjai hat\u00e1rozt\u00e1k meg annak jelleg\u00e9t. Ez a nemzed\u00e9k azonban nemcsak a baloldalon, de a \u201990-es \u00e9vek kezdet\u00e9n ki\u00e9p\u00fcl\u0151, a \u201et\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9ge\u201d szeml\u00e9letet mag\u00e1\u00e9nak vall\u00f3 liber\u00e1lis elitben is megtal\u00e1lta a hely\u00e9t. Kapcsol\u00f3d\u00e1si pont a hagyom\u00e1nyos baloldal, a \u201968-as kultur\u00e1lis baloldal \u00e9s a liber\u00e1lis elitek k\u00f6z\u00f6tt azok gondolkod\u00e1s\u00e1nak univerzaliz\u00e1l\u00f3 jellege. Egy \u00e9sszer\u0171s\u00e9gen alapul\u00f3 vil\u00e1gn\u00e9zet ugyanis a vil\u00e1g b\u00e1rmely pontj\u00e1n ugyanazzal a cselev\u00e9si ig\u00e9nnyel l\u00e9p fel, hiszen az \u00e9sz szab\u00e1lyai minden\u00fctt egyform\u00e1k. Ez az a mozzanat, amit globalizmusnak mint gondolkoz\u00e1si s\u00e9m\u00e1nak tekinthet\u00fcnk.<\/p>\n A fenti v\u00e1zolt mozzanat az\u00e9rt fontos, mert egy glob\u00e1lis ig\u00e9nnyel fell\u00e9p\u0151 vil\u00e1grend sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 a gondolati s\u00e9ma szintj\u00e9n \u2013 mindenk\u00e9ppen egy olyan glob\u00e1lis kih\u00edv\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g, amit sikeresen kezelve teremtheti meg a maga t\u00e1rsadalmi legitim\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. Kicsit olyan ez, mint a F\u00fcggetlens\u00e9g napja c\u00edm\u0171 hollywoodi filmben \u2013 ami az egyik szem\u00e9lyes kedvencem, \u00edgy semmik\u00e9ppen sem kritikak\u00e9nt hozom ide, csup\u00e1n szeml\u00e9ltet\u00e9sk\u00e9nt \u2013, ahol a frissen ki\u00e9p\u00fcl\u0151 glob\u00e1lis vil\u00e1grendet egy \u00e1tfog\u00f3, az eg\u00e9sz F\u00f6ldet \u00e9rint\u0151 kih\u00edv\u00e1s, az idegen inv\u00e1zi\u00f3 vesz\u00e9lye fenyegette. Ennek legy\u0151z\u00e9se bizony\u00edtotta \u00e9kesen azt, hogy a ki\u00e9p\u00fclt unipol\u00e1ris vil\u00e1grend k\u00fcl\u00f6nb minden m\u00e1s kor\u00e1bbi berendezked\u00e9sn\u00e9l. Hasonl\u00f3 funkci\u00f3t t\u00f6lt be ma a glob\u00e1lis baloldal narrat\u00edv\u00e1j\u00e1ban a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s. Olyan jelens\u00e9g, amelynek megf\u00e9kez\u00e9se bizony\u00edtja a globalista baloldal kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g\u00e1t minden m\u00e1s politikai n\u00e9zettel szemben.<\/p>\n A globalista k\u00f6rnyezetpolitika vissz\u00e1ss\u00e1gai<\/strong><\/p>\n \u00cdgy miel\u0151tt egy lehets\u00e9ges jobboldali z\u00f6ldpolitika sarokk\u00e9rd\u00e9seire r\u00e1t\u00e9rn\u00e9nk, musz\u00e1j sz\u00e1mot adnunk azzal, mi\u00e9rt nincs j\u00f3 kezekben a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem a globalista, baloldali t\u00e9rf\u00e9len. A legnagyobb probl\u00e9ma a baloldalra klasszikusan jellemz\u0151 ideologikuss\u00e1gban rejlik. Az ideologikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s egyik h\u00e1tul\u00fct\u0151je, hogy a l\u00e1tv\u00e1nyos, j\u00f3l kommunik\u00e1lhat\u00f3, de jellemz\u0151en a hat\u00e1stalan vagy kontraprodukt\u00edv cselekv\u00e9seket r\u00e9szes\u00edti el\u0151nyben, m\u00e1sfel\u0151l pedig ellehetetlen\u00edti a vit\u00e1t a szakpolitikai k\u00e9rd\u00e9sek szintj\u00e9n, mivel minden (szak)politikai cselekv\u00e9st az ideol\u00f3gia szempontjainak rendel al\u00e1.<\/p>\n I.\u201eK\u00edv\u00fcl z\u00f6ld, bel\u00fcl v\u00f6r\u00f6s\u201d<\/p>\n B\u00e1r az alpontban id\u00e9zett sz\u00e1ll\u00f3ige szinte k\u00f6zhelyszer\u0171, m\u00e9gis van igazs\u00e1galapja. Legjobb p\u00e9lda erre az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban nemr\u00e9g bemutatott, \u00fagynevezett Green New Deal. A tavaly j\u00faliusban az amerikai Kongresszus el\u00e9 beterjesztett, majd k\u00e9s\u0151bb leszavazott, \u00fagynevezett Green New Deal jogszab\u00e1ly-tervezet is j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja a baloldali z\u00f6ld politik\u00e1k k\u00e9tarc\u00fas\u00e1g\u00e1nak. A tervezet \u2013 a beterjeszt\u0151 demokrat\u00e1k szerint \u2013 az \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zok kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t c\u00e9lozta, val\u00f3j\u00e1ban azonban a demokrat\u00e1k egy\u00e9b szakpolitikai c\u00e9ljaikat igyekeztek elrejteni a z\u00f6ld szakpolitika szab\u00e1lyoz\u00e1si \u00e1lc\u00e1ja alatt. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul a Green New Dealben megjelent a demokrat\u00e1k szoci\u00e1lpolitik\u00e1j\u00e1nak k\u00f6zponti elem\u00e9t k\u00e9pez\u0151 univerz\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1s, a minim\u00e1lb\u00e9r k\u00e9rd\u00e9se, valamint a nemi \u00e9s a faji egyenl\u0151tlens\u00e9gekb\u0151l kiindulva az alapjogok \u00e9s az emberi jogok kiterjeszt\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9se. J\u00f3 p\u00e9lda teh\u00e1t a Green New Deal arra a jelens\u00e9gre, amikor szakpolitikai k\u00e9rd\u00e9seket a z\u00f6ld politikai erny\u0151je al\u00e1 vonva saj\u00e1t\u00edt ki a baloldal, s teszi ezzel saj\u00e1t agend\u00e1j\u00e1t az egyetlen v\u00e1laszthat\u00f3 megold\u00e1ss\u00e1.<\/p>\n II.Kontraprodukt\u00edv \u00e9s\/vagy hat\u00e1stalan int\u00e9zked\u00e9sek<\/p>\n A k\u00f6rnyezetv\u00e9delmet mint szakpolitik\u00e1t, valamint annak sz\u00f3k\u00e9szlet\u00e9t sikeresen monopoliz\u00e1l\u00f3 z\u00f6ld p\u00e1rtok gyakorta alkalmazott eszk\u00f6ze, hogy el\u00e1rasztj\u00e1k a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt tudom\u00e1nyosnak l\u00e1tsz\u00f3 apokaliptikus j\u00f3slatokkal. Mindazokat pedig, akik term\u00e9szettudom\u00e1nyos, vagy k\u00f6zgazdas\u00e1gtani, esetleg \u00e9rt\u00e9kalapon kritiz\u00e1lj\u00e1k a baloldali z\u00f6ld megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket, sok esetben nagyon kem\u00e9ny kritik\u00e1val illetik.<\/p>\n Jellemz\u0151 p\u00e9lda erre a strat\u00e9gi\u00e1ra a n\u00e9met \u201eEnergiewende\u201d t\u00f6rt\u00e9nete. A N\u00e9metorsz\u00e1got 1998 \u00e9s 2005 k\u00f6z\u00f6tt korm\u00e1nyz\u00f3 szoci\u00e1ldemokrata-z\u00f6ld koal\u00edci\u00f3 k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi minisztere, J\u00fcrgen Trittin nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett program c\u00e9lja az volt, hogy 2020-ra m\u00e1r az elektromos \u00e1ram 35 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sokb\u00f3l fedezz\u00e9k N\u00e9metorsz\u00e1gban, m\u00edg a fosszilis termel\u00e9st radik\u00e1lisan visszaszor\u00edtott\u00e1k volna. A 2016-os adatok szerint azonban a z\u00f6ldenergia r\u00e9szar\u00e1ny\u00e1nak er\u0151ltetett n\u00f6vel\u00e9se ellen\u00e9re a n\u00e9met \u00e1ramtermel\u00e9s 25 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t m\u00e9g mindig lignitb\u0151l, 18 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t pedig fekete- \u00e9s barnasz\u00e9nb\u0151l fedezik. Mik\u00f6zben pedig a sz\u00e9n m\u00e9g mindig meghat\u00e1roz\u00f3 N\u00e9metorsz\u00e1g energiamix\u00e9ben, az Energiewende k\u00f6zponti eleme az atomer\u0151m\u0171vek fokozatos, \u00e1m teljes kivezet\u00e9se lett. Az atomenergi\u00e1t \u00edgy a j\u00f3zan \u00e9sz logik\u00e1j\u00e1t fel\u00fcl\u00edr\u00f3 m\u00f3don d\u00e9moniz\u00e1lj\u00e1k, mik\u00f6zben t\u00e9ny, hogy az \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zok kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1t a leggyorsabban az atomer\u0151m\u0171vek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s \u00fczemeltet\u00e9s\u00e9vel lehet cs\u00f6kkenteni. Mindezen folyamatok k\u00f6zben a n\u00e9met energia\u00e1rak rekordszintre\u00a0emelkedtek 2019 tel\u00e9re.<\/p>\n Hasonl\u00f3an hat\u00e1stalanok a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem \u00fcgy\u00e9t el\u0151mozd\u00edtani hivatott nemzetk\u00f6zi egyezm\u00e9nyek. Ezek nyelvezete, s a benn\u00fck megfogalmazott c\u00e9lok igen hangzatosak, politikai term\u00e9kk\u00e9nt j\u00f3l funkcion\u00e1lnak, de val\u00f3s gyakorlati hat\u00e1suk meglehet\u0151sen kev\u00e9s. J\u00f3 p\u00e9lda erre a 2016-ban elfogadott P\u00e1rizsi \u00c9ghajlatv\u00e9delmi Egyezm\u00e9ny. Az Egyezm\u00e9nyt eredetileg 194 orsz\u00e1g \u00edrta al\u00e1, \u00edgy k\u00f6zt\u00fck Magyarorsz\u00e1g is, amely egy\u00e9bk\u00e9nt a glob\u00e1lis sz\u00e9ndioxid-kibocs\u00e1t\u00e1s mind\u00f6ssze 0,15 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e9rt felel. A legnagyobb kibocs\u00e1t\u00f3k, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, K\u00edna \u00e9s India is al\u00e1\u00edrta \u00e9s ratifik\u00e1lta az egyezm\u00e9nyt, de az USA id\u0151k\u00f6zben kil\u00e9pett, m\u00edg K\u00edna \u00e9s India sem volt k\u00e9pes \u00e9rdemben jav\u00edtani saj\u00e1t sz\u00e9ndioxid-kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1n. Egy vonatkoz\u00f3 tanulm\u00e1ny szerint k\u00e9t ut\u00f3bbi orsz\u00e1g \u00e9pphogy n\u00f6velte kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1t az elm\u00falt \u00e9vekben.<\/p>\n Az ilyen jelleg\u0171 egyezm\u00e9nyek rossz hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t, vagy m\u00e9g ink\u00e1bb \u00e9rtelmetlens\u00e9g\u00e9t mi sem illusztr\u00e1lja jobban, mint Patricia Espinosa, az ENSZ kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s \u00fcgyvezet\u0151 titk\u00e1r\u00e1nak szavai:<\/p>\n \u201eA 25 \u00e9vvel ezel\u0151tt megkezdett munka eredm\u00e9nyek\u00e9nt egyre jobb koordin\u00e1ci\u00f3 mellett tudunk fell\u00e9pni [a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s ellen]. A P\u00e1rizsi Egyezm\u00e9nyt \u00e9letbe l\u00e9ptett\u00fck, kidolgoztuk az egyezm\u00e9ny c\u00e9ljait seg\u00edt\u0151 ir\u00e1nymutat\u00e1sokat is. Most m\u00e1r csak eredm\u00e9nyekre lenne sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk.\u201d<\/em><\/p>\n Persze a technokrata-ideologikus v\u00e1lasz az Espinosa \u00e1ltal felvetett probl\u00e9m\u00e1kra az, hogy n\u00f6velj\u00fck az el\u00e9rend\u0151 c\u00e9lok m\u00e9r\u0151sz\u00e1mait, dolgozzunk ki m\u00e9g r\u00e9szletesebb ir\u00e1nymutat\u00e1sokat. A j\u00f3zan \u00e9sz talaj\u00e1n \u00e1llva azonban k\u00f6nny\u0171 bel\u00e1tni, egy m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen rendszer logik\u00e1j\u00e1nak tov\u00e1bbvitele nem teszi a rendszert m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pess\u00e9. Hasonl\u00f3an v\u00e9lekedik David Shorr, a Foreing Policy-n 2014-ben (!) megjelent cikk\u00e9ben, aki \u00e9pp arra h\u00edvja fel a figyelmet, hogy b\u00e1r a legnagyobb sz\u00e9ndioxid kibocs\u00e1t\u00f3 \u00e1llamok rendre al\u00e1\u00edrj\u00e1k a korl\u00e1toz\u00e1sokra vonatkoz\u00f3 nemzetk\u00f6zi egyezm\u00e9nyeket, ugyan\u00edgy rendre nem tartj\u00e1k be azokat. Pedig a cikk megjelen\u00e9sekor Shorr m\u00e9g nem is lehetett tudat\u00e1ban a forradalmian \u00fajnak \u00e9s \u00edgy hat\u00e9konynak mondott P\u00e1rizsi Egyezm\u00e9ny cs\u0151dj\u00e9nek.<\/p>\n III. A \u201emegval\u00f3sult\u201d baloldal sosem volt k\u00f6rnyezetbar\u00e1t<\/p>\n A baloldal t\u00f6rt\u00e9nelmileg is meglehet\u0151sen t\u00e1vol \u00e1ll a z\u00f6ld gondolatt\u00f3l. A szocialista rendszerek gazdas\u00e1ga p\u00e9ld\u00e1ul \u00f3ri\u00e1si k\u00f6rnyezeti k\u00e1rokat hagyott maga m\u00f6g\u00f6tt. Eg\u00e9szen k\u00f6zismert p\u00e9ld\u00e1k \u2013 mint csernobili atomkatasztr\u00f3fa vagy az Aral-t\u00f3 kisz\u00e1rad\u00e1sa \u2013 adj\u00e1k a kommunizmus k\u00f6rnyezetrombol\u00e1s\u00e1nak etalonj\u00e1t. A kommunista orsz\u00e1gok gondolkod\u00e1s\u00e1ban ugyanis alapvet\u0151 \u00f6nellentmond\u00e1s fedezhet\u0151 fel: a k\u00f6rnyezetrombol\u00e1s elfogadhat\u00f3, amennyiben az nem a t\u0151k\u00e9soszt\u00e1lyt, hanem a dolgoz\u00f3 n\u00e9pet \u00e9s a szocialista gazdas\u00e1got szolg\u00e1lja.<\/p>\n A baloldal a hagyom\u00e1nyos strukt\u00far\u00e1k sz\u00e9trombol\u00e1s\u00e1val sem \u00e9ppen a k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi elk\u00f6telez\u0151d\u00e9s\u00e9t fejezte ki. A kommunista diktat\u00far\u00e1k m\u00f3dszeresen sz\u00e1molt\u00e1k fel a hagyom\u00e1nyos, a saj\u00e1t k\u00f6rnyezet\u00e9vel harm\u00f3ni\u00e1ban \u00e9l\u0151, a gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t ezen elveknek megfelel\u0151en szervez\u0151 paraszti kult\u00far\u00e1t. A paraszti kult\u00fara felsz\u00e1mol\u00e1sa pedig szorosan \u00f6sszekapcsol\u00f3dott az er\u0151ltetett urbaniz\u00e1ci\u00f3val.<\/p>\n IV. A globaliz\u00e1ci\u00f3 nem lehet k\u00f6rnyezetbar\u00e1t<\/p>\n Fontos r\u00e1mutatni arra is, hogy b\u00e1r a gazdas\u00e1gi liberalizmust \u00e9s a globaliz\u00e1ci\u00f3t propag\u00e1l\u00f3 baloldali politikai er\u0151k rendre a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem \u00e9lharcosaik\u00e9nt t\u00fcntetik fel magukat, addig egyre t\u00f6bb kutat\u00e1s mutat afel\u00e9, hogy a baloldal gazdas\u00e1gi liberalizmusa, a globaliz\u00e1ci\u00f3, valamint a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem \u00e9s a z\u00f6ldpolitika k\u00f6z\u00f6tt val\u00f3j\u00e1ban ford\u00edtott a kapcsolat.<\/p>\n A kereskedelem egyre nagyobb liberaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an felgyorsult az \u00e1rusz\u00e1ll\u00edt\u00e1s, m\u00edg az intenz\u00edvebb kereskedelem rendk\u00edv\u00fcli m\u00f3don megn\u00f6velte az \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zok mennyis\u00e9g\u00e9t a l\u00e9gk\u00f6rben. A k\u00f6rnyezetszennyez\u0151 ipar\u00e1gak ugyanakkor nem t\u0171ntek el, hanem a fejlett orsz\u00e1gokb\u00f3l olyan fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokba helyezt\u00e9k \u00e1t termel\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket, ahol a k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi el\u0151\u00edr\u00e1sok kev\u00e9sb\u00e9 szigor\u00faak. Ezt a jelens\u00e9get takarja az \u00fagynevezett \u201epollution haven\u201d elm\u00e9let.<\/p>\n A neoliber\u00e1lis k\u00f6zgazd\u00e1szok ennek ellen\u00e9re el\u0151szeretettel hangs\u00falyozt\u00e1k az \u00fagynevezett \u201erace-to-the-bottom\u201d jelens\u00e9get, amelynek l\u00e9nyege, hogy a globaliz\u00e1lt termel\u00e9si \u00e9s kereskedelmi strukt\u00far\u00e1k a k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi el\u0151\u00edr\u00e1sok egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 terjed\u00e9s\u00e9t kellett volna el\u0151id\u00e9zni\u00fck. Ezzel p\u00e1rhuzamosan viszont azt l\u00e1tjuk, hogy a gazdas\u00e1gi liberaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a globaliz\u00e1ci\u00f3 nem hozta mag\u00e1val a k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi el\u0151\u00edr\u00e1sok terjed\u00e9s\u00e9t \u00e9s szigorod\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n V. K\u00e9pmutat\u00f3 \u00e9letm\u00f3d, melynek \u00e1r\u00e1t m\u00e1sok fizetik<\/p>\n A liber\u00e1lis \u00e9s baloldali z\u00f6ldpolitika Janus-arc\u00fas\u00e1ga leg\u00e9lesebben a klasszikus baloldali-liber\u00e1lis, \u201ez\u00f6ld-tudatos\u201d nagyv\u00e1rosi lak\u00f3 (a v\u00e1roslak\u00f3k \u00e9rt\u00e9kv\u00e1llal\u00e1sait a Pew Research Center vizsg\u00e1lta) archet\u00edpus\u00e1t lek\u00e9pz\u0151 kultur\u00e1lis k\u00f6zeg \u00e1ltal hirdetett norm\u00e1kban \u00e9rhet\u0151 tetten. Tanulm\u00e1nyok sora mutatott r\u00e1, hogy milyen \u00f3ri\u00e1si a szakad\u00e9k ezen polg\u00e1rok kutat\u00e1sokban megvallott \u00e9rt\u00e9kei \u00e9s t\u00e9nyleges \u00e9letm\u00f3dja k\u00f6z\u00f6tt. Csak egy p\u00e9lda: Az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban p\u00e9ld\u00e1ul rendk\u00edv\u00fcl n\u00e9pszer\u0171 lett k\u00f6r\u00fckben a tr\u00f3pusi gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6s kokt\u00e9lok fogyaszt\u00e1sa. Ezek alapanyagait azonban gyakran t\u00e1voli orsz\u00e1gokb\u00f3l kell import\u00e1lni hatalmas mennyis\u00e9gben. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul a forgalm\u00e1t 2013 \u00e9s 2016 k\u00f6z\u00f6tt megh\u00e1romszoroz\u00f3 Fever-Tree nev\u0171 brit c\u00e9g legn\u00e9pszer\u0171bb term\u00e9ke egy olyan gin-tonic kokt\u00e9l, amelynek hozz\u00e1val\u00f3it Ruand\u00e1b\u00f3l \u00e9s Tanz\u00e1ni\u00e1b\u00f3l kell beszerezni. Ugyan\u00edgy \u00f3ri\u00e1si divat lett az \u00fagynevezett quinoa fogyaszt\u00e1sa a nyugat-eur\u00f3pai nagyv\u00e1rosokban. A gabonaf\u00e9le els\u0151dleges sz\u00e1rmaz\u00e1si orsz\u00e1ga Peru \u00e9s Bol\u00edvia, az eur\u00f3pai ell\u00e1t\u00e1s 95 sz\u00e1zal\u00e9ka pedig import, amelynek volumene megn\u00e9gyszerez\u0151d\u00f6tt 2013 \u00e9s 2017 k\u00f6z\u00f6tt. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen megugrott az avok\u00e1d\u00f3 fogyaszt\u00e1sa Nyugat-Eur\u00f3pa urb\u00e1nus lakoss\u00e1ga k\u00f6r\u00e9ben. Az \u201eavok\u00e1d\u00f3 ipar\u00e1g\u201d ugyanakkor \u00f3ri\u00e1si k\u00f6rnyezeti k\u00e1rokat, v\u00edzhi\u00e1nyt, s\u0151t, komoly emberi jogi vissza\u00e9l\u00e9seket is eredm\u00e9nyez az egyik legnagyobb termel\u0151 orsz\u00e1gban, Chil\u00e9ben.<\/p>\n A nyugati fiatalokra jellemz\u0151 tov\u00e1bb\u00e1, hogy m\u00edg a glob\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k fel\u00e9 nyitottak, \u00fagy a saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fckben, a lok\u00e1lis szinten felmer\u00fcl\u0151 kih\u00edv\u00e1sok nem mozgatj\u00e1k meg \u0151ket. A baloldal igyekszik ezt kihaszn\u00e1lni a z\u00f6ldpolitika ter\u00e9n is, \u00e9s m\u00f3dszeresen pr\u00f3b\u00e1lja a fiatalokat k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le glob\u00e1lis \u00fcgyek m\u00f6g\u00e9 \u00e1ll\u00edtani, mik\u00f6zben elford\u00edtja \u0151ket a nemzeti \u00e9s a saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fcket \u00e9rint\u0151 k\u00f6rnyezeti kih\u00edv\u00e1sokt\u00f3l.<\/p>\n A k\u00f6rnyezetv\u00e9delem a jobboldali gondolkod\u00e1s integr\u00e1ns r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi<\/strong><\/p>\n A k\u00f6rnyezetv\u00e9delemnek \u00e9s a z\u00f6ldpolitik\u00e1nak hossz\u00fa id\u0151re visszamen\u0151leg van jobboldali hagyom\u00e1nya. A k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai rendszerv\u00e1ltoz\u00e1sok idej\u00e9n p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem az egyik legfontosabb mobiliz\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u0151v\u00e9 n\u0151tte ki mag\u00e1t az elnyom\u00f3 kommunista diktat\u00far\u00e1val szemben. \u00c9sztorsz\u00e1gban az 1980-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n kibontakoz\u00f3 \u201e\u00e9nekl\u0151 forradalomban\u201d fontos szerepet j\u00e1tszott a szovjet k\u00f6rnyezetszennyez\u00e9s ellen val\u00f3 polg\u00e1ri fell\u00e9p\u00e9s, m\u00edg Magyarorsz\u00e1gon a b\u0151s-nagymarosi v\u00edzl\u00e9pcs\u0151 elleni tiltakoz\u00f3hull\u00e1m v\u00e1lt a kommunista rendszerrel szembeni fell\u00e9p\u00e9s szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1.<\/p>\n A baloldali narrat\u00edv\u00e1val szemben a nyugat-eur\u00f3pai jobboldal m\u00e1r az 1970-es \u00e9vekben z\u00e1szlaj\u00e1ra t\u0171zte a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem \u00fcgy\u00e9t. N\u00e9metorsz\u00e1gban a CDU p\u00e1rtmanifeszt\u00f3j\u00e1ban jelent meg els\u0151k\u00e9nt a teremtett k\u00f6rnyezet\u00e9rt val\u00f3 felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s. Az 1978-as Grundsatzprogrammban a CDU m\u00e1r er\u0151sen hangs\u00falyozta a lokalizmus, valamint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s az egy\u00e9n felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem vonatkoz\u00e1s\u00e1ban. Ezt k\u00f6vet\u0151en Helmut Kohl 1982-ben fel\u00e1ll\u00f3 korm\u00e1nya hozta l\u00e9tre N\u00e9metorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi szakt\u00e1rc\u00e1t.<\/p>\n A brit konzervat\u00edvok kiss\u00e9 lemaradva, a baloldali z\u00f6ld politikai nyom\u00e1s ellens\u00falyoz\u00e1s\u00e1ra v\u00e1laszul v\u00e1ltak a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem \u00e9lharcosaiv\u00e1. Margaret Thatcher korm\u00e1ny\u00e1t ugyanis a korabeli munk\u00e1sp\u00e1rti ellenz\u00e9k azzal t\u00e1madta, hogy az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g a legszennyez\u0151bb eur\u00f3pai tag\u00e1llam (Dirty Man of Europe). Val\u00f3j\u00e1ban a Thatcher-kabinet volt az els\u0151 brit korm\u00e1ny, amely szigor\u00fa t\u00f6rv\u00e9nyi szab\u00e1lyoz\u00e1sokkal igyekezett fontos k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi int\u00e9zked\u00e9seket realiz\u00e1lni, m\u00edg a kor\u00e1bbi brit korm\u00e1nyok csak az ipari szerepl\u0151kkel k\u00f6t\u00f6tt inform\u00e1lis alkuk r\u00e9v\u00e9n tettek n\u00e9h\u00e1ny \u00f3vatos l\u00e9p\u00e9st ebbe az ir\u00e1nyban. A z\u00f6ld gondolat az\u00f3ta sem veszett ki a toryk politik\u00e1j\u00e1b\u00f3l. Tavaly janu\u00e1rban Theresa May egy 25 \u00e9vre sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi tervet jelentett be, amely program integr\u00e1ns r\u00e9sze az egy\u00e9ni felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s er\u0151s\u00edt\u00e9se, valamint a tervszer\u0171 erd\u0151telep\u00edt\u00e9si programok kidolgoz\u00e1sa is.<\/p>\n B\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a jelenlegi amerikai eln\u00f6k szkeptikusabb \u00e1ll\u00e1spontot foglal el a z\u00f6ldpolitik\u00e1val kapcsolatban, nem szabad elfelejteni, hogy a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem egy\u00e1ltal\u00e1n nem idegen az amerikai konzervat\u00edv gondolkod\u00e1st\u00f3l. M\u00e1r az amerikai republik\u00e1nusokra az egyik legnagyobb format\u00edv er\u0151vel hat\u00f3 eln\u00f6k, Theodore Roosevelt is fontos k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt kezelte a politika \u00e9s a term\u00e9szet viszony\u00e1t. A r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 \u00e9letrajzi munk\u00e1k is rendre kiemelik az eln\u00f6k term\u00e9szetk\u00f6zeli \u00e9letvitel\u00e9t, r\u00e1mutatva, hogy Roosevelt \u00e9letfiloz\u00f3fi\u00e1j\u00e1ban k\u00f6zponti elem volt a term\u00e9szettel kialak\u00edtott harmonikus kapcsolatra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s.<\/p>\n Mindezen gondolatok nem is maradtak meg puszta sz\u00f3lamok szintj\u00e9n. Az amerikai t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1sban csak \u201ea meg\u0151rz\u00e9s eln\u00f6kek\u00e9nt\u201d emlegetett Theodore Roosevelt 1901 \u00e9s 1909 k\u00f6z\u00f6tt megdupl\u00e1zta a nemzeti parkok sz\u00e1m\u00e1t \u00e9s nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik az \u00fagynevezett Antiquities Act elfogadtat\u00e1sa is. Ennek \u00e9rtelm\u00e9ben az amerikai eln\u00f6k\u00f6k minden olyan term\u00e9szeti kincset, meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e1jegys\u00e9get, sz\u00f6vets\u00e9gi v\u00e9delem al\u00e1 helyezhetnek, amelyek valamilyen k\u00fcl\u00f6nleges t\u00e1rsadalmi \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra szimbolikus \u00e9rt\u00e9kkel rendelkeznek.<\/p>\n Ugorva egyet az id\u0151ben, \u00e9rdemes felid\u00e9zni Ronald Reagan 1984-es besz\u00e9d\u00e9t, amelyben kijel\u00f6lte a konzervat\u00edv z\u00f6ldpolitika alapvet\u00e9seit. Reagan szerint egy konzervat\u00edv \u201eelk\u00f6telezett mindazon er\u0151forr\u00e1sok v\u00e9delme \u00e9s meg\u0151rz\u00e9se ir\u00e1nt, amelyek az \u00e9let\u00fcnket biztos\u00edtj\u00e1k.\u201d Meg akarja \u00f3vni azt a f\u00f6ldet, amelyen \u00e9l, hiszen ezt az \u00f6r\u00f6ks\u00e9get hagyhatja gyermekeire. Ez teh\u00e1t a konzervat\u00edvok erk\u00f6lcsi k\u00f6teless\u00e9ge: \u00fagy vagy m\u00e9g jobb \u00e1llapotban \u201etov\u00e1bbadni\u201d k\u00f6rnyezet\u00fcnket a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3nak, mint ahogy azt kaptuk. J\u00f3l l\u00e1that\u00f3 teh\u00e1t, hogy szerte a vil\u00e1gon a konzervat\u00edv politika elemi r\u00e9sze a k\u00f6rnyezetv\u00e9delemr\u0151l \u00e9s a z\u00f6ldpolitik\u00e1r\u00f3l val\u00f3 gondolkod\u00e1s.<\/p>\n A konzervat\u00edvoknak vissza kell venni\u00fck a z\u00f6ldpolitik\u00e1t a baloldalt\u00f3l<\/strong><\/p>\n Ad\u00f3dik teh\u00e1t a k\u00e9rd\u00e9s, hogy miben is \u00e1ll a konzervat\u00edv z\u00f6ldpolitika napjainkban. Legegyszer\u0171bben tal\u00e1n \u00fagy fogalmazhat\u00f3 meg, hogy a konzervat\u00edv k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi gondolat a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geken, az \u00f6szt\u00f6nz\u00e9sen \u00e9s a k\u00f6rnyezet\u00e9rt val\u00f3 felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1son alapszik. A konzervat\u00edv z\u00f6ldpolitika nem els\u0151sorban a restrikci\u00f3, a tilt\u00f3 szab\u00e1lyok fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt, hanem a megfelel\u0151 cselekv\u00e9sre pr\u00f3b\u00e1l \u00f6szt\u00f6n\u00f6zni. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rt\u00e9keit \u00e9s normarendszer\u00e9t igyekszik olyan m\u00f3don fejleszteni, hogy az nyisson a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem \u00e9s a z\u00f6ldpolitika ir\u00e1ny\u00e1ba. Mindek\u00f6zben a j\u00f3zan \u00e9sz keretein bel\u00fcl igyekszik megteremteni a gazdas\u00e1g, a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s \u00e9s a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem fenntarthat\u00f3 egyens\u00faly\u00e1t.<\/p>\n I.Lok\u00e1lis megold\u00e1sok<\/p>\n A baloldal \u00e9s a jobboldal szab\u00e1lyoz\u00e1si felfog\u00e1s\u00e1ban azonban \u00f3ri\u00e1si k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek vannak. A baloldal a glob\u00e1lis megold\u00e1sokban (nagy multilater\u00e1lis k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi egyezm\u00e9nyek) \u00e9s a szupranacion\u00e1lis megold\u00e1sokban hisz. \u00cdgy a nemzet\u00e1llamok hat\u00e1sk\u00f6reinek elvon\u00e1s\u00e1val, a nemzetek feletti int\u00e9zm\u00e9nyek felt\u00e9tlen felhatalmaz\u00e1s\u00e1val az egy\u00e9n felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t sz\u00fcntetn\u00e9 meg. Pedig adekv\u00e1t politika cselekv\u00e9sre a nemzeti \u00e9s nemzetk\u00f6zi sz\u00ednt\u00e9ren is kiz\u00e1r\u00f3lag a nemzet\u00e1llamok k\u00e9pesek. Egyr\u00e9szt azt \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s t\u00fcnetei egy-egy orsz\u00e1gban m\u00e1sk\u00e9pp jelentkeznek, \u00edgy nincs \u00e1ltal\u00e1nos recept azok kezel\u00e9s\u00e9re. M\u00e1sfel\u0151l \u2013 mint arr\u00f3l kor\u00e1bban sz\u00f3 volt \u2013 a nemzetk\u00f6zi egyezm\u00e9nyek igen kis hat\u00e9konys\u00e1ggal k\u00e9pesek el\u00e9rni c\u00e9ljaikat: a legink\u00e1bb \u00e9rintett orsz\u00e1gok nem hagynak fel miattuk k\u00e1ros gyakorlataikkal.<\/p>\n Ezzel szemben a jobboldali z\u00f6ldpolitika a nemzet\u00e1llamok hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9ben tartja a k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi szab\u00e1lyoz\u00e1st, hozz\u00e1alak\u00edtva azt az orsz\u00e1g szerves fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez. Ebben pedig az egy\u00e9nre is komoly felel\u0151ss\u00e9g h\u00e1rul. Az egy\u00e9nnek kell a saj\u00e1t k\u00f6rnyezet\u00e9\u00e9rt \u00e9s a saj\u00e1t, sz\u0171k k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge birtok\u00e1ban l\u00e9v\u0151 k\u00f6rnyezet\u00e9\u00e9rt felel\u0151ss\u00e9get v\u00e1llalnia. P\u00e9ld\u00e1ul tiszt\u00e1n kell tartania port\u00e1ja el\u0151tti k\u00f6zter\u00fcletet vagy r\u00e9szt kell vennie a telep\u00fcl\u00e9s\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u0151 alap\u00edtv\u00e1ny fa\u00fcltet\u00e9si programj\u00e1ban. A konzervat\u00edv z\u00f6ldpolitika teh\u00e1t a lokalizmusban hisz.<\/p>\n II.Csak semmi t\u00e1rsadalomm\u00e9rn\u00f6k\u00f6sk\u00f6d\u00e9s<\/p>\n A konzervat\u00edvoknak \u00edgy els\u0151sorban arra a probl\u00e9m\u00e1ra kell v\u00e1laszt tal\u00e1lniuk, hogy mik\u00e9nt lehets\u00e9ges el\u00e9rni azt, hogy az emberek t\u00f6megesen v\u00e1ltoztassanak szok\u00e1saikon, egy k\u00f6rnyezetk\u00edm\u00e9l\u0151bb \u00e9letm\u00f3dot v\u00e1lasztva. Konzervat\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hogy az adott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak alapj\u00e1t jelent\u0151 t\u00e9nyez\u0151ket nem lehets\u00e9ges er\u0151szakosan, fel\u00fclr\u0151l vez\u00e9relve megv\u00e1ltoztatni \u2013 m\u00e9g ha ezek a t\u00e9nyez\u0151k nem is k\u00f6rnyezetbar\u00e1tok.<\/p>\n Rod Dreher, a The American Conservative szerz\u0151je szerint a baloldali, tilt\u00e1son alapul\u00f3, az egy\u00e9nt a k\u00f6z\u00e9ppontba helyez\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s kontraprodukt\u00edv. A konzervat\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s \u00e9ppen a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rt\u00e9keinek \u00e9s norm\u00e1inak fokozatos kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban l\u00e1tja a megold\u00e1st. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geknek kell olyan \u2013 hangs\u00falyozottan \u2013 pozit\u00edv \u00e9rt\u00e9keket \u00e9s norm\u00e1kat l\u00e9trehozniuk, amelyek fokozatosan alak\u00edtj\u00e1k \u00e1t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9letm\u00f3dj\u00e1t \u00e9s viszik k\u00f6zelebb egy k\u00f6rnyezetk\u00edm\u00e9l\u0151bb \u00e9letvitelhez. Sz\u00fcks\u00e9ges teh\u00e1t egy olyan t\u00e1rsadalmi konszenzus kialak\u00edt\u00e1sa, amely egy, a term\u00e9szet szempontj\u00e1b\u00f3l is fenntarthat\u00f3 gazdas\u00e1gi rendszert eredm\u00e9nyez. Mindebben persze komoly szerep h\u00e1rul az \u00e1llamra is, amely az oktat\u00e1si rendszer r\u00e9v\u00e9n t\u00e1mogathatja a k\u00f6rnyezettudatos \u00e9letm\u00f3d terjed\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n III.A nudge-ing szerepe<\/p>\n A konzervat\u00edv \u00e1llam eszk\u00f6zt\u00e1ra persze nem \u00e1ll meg az iskol\u00e1k falain\u00e1l. A gyakran eredm\u00e9nytelen tilt\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1sok helyett k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00f6szt\u00f6nz\u0151 int\u00e9zked\u00e9sek, a Richard A. Tahler \u00e1ltal felvetett m\u00f3dszer, az \u00fagynevezett \u201enudge\u201d-ok r\u00e9v\u00e9n seg\u00edtheti bizonyos magatart\u00e1sform\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1t. Ennek l\u00e9nyege, hogy az \u00e1llam olyan keretrendszert igyekszik fel\u00e1ll\u00edtani, amely v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edt az egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra. A v\u00e1laszt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge pedig m\u00e1ris sokkal ink\u00e1bb \u00e9rdekeltt\u00e9 teszi az egy\u00e9nt a cselekv\u00e9sben. A rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1si opci\u00f3kat viszont olyan m\u00f3don kell kialak\u00edtani, hogy azok az \u00e1llam szakpolitikai c\u00e9ljai fel\u00e9 terelj\u00e9k az egy\u00e9n d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n A \u201enudge\u201d koncepci\u00f3j\u00e1nak gyakorlati alkalmaz\u00e1s\u00e1ra legink\u00e1bb az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban tal\u00e1lunk p\u00e9ld\u00e1kat. A 2000-es \u00e9vek eleji kutat\u00e1sban Kalifornia egyik v\u00e1ros\u00e1ban a helyi elektromos k\u00f6zm\u0171szolg\u00e1ltat\u00f3 bevon\u00e1s\u00e1val a felhaszn\u00e1l\u00f3k heti rendszeress\u00e9ggel \u00fczenetet kaptak a szolg\u00e1ltat\u00f3t\u00f3l arr\u00f3l, hogy a saj\u00e1t energiafogyaszt\u00e1suk hogyan alakult a szomsz\u00e9dok\u00e9hoz k\u00e9pest. Ezek az \u00fagynevezett \u201enormat\u00edv \u00fczenetek\u201d hossz\u00fa t\u00e1von is hat\u00e1ssal voltak a h\u00e1ztart\u00e1sok magatart\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s h\u00e9tr\u0151l-h\u00e9tre kevesebb elektromos \u00e1ramot fogyasztottak. A \u201enudge\u201d koncepci\u00f3ja hat\u00e1ssal volt az Egyes\u00fclt \u00c1llamok ipari szerepl\u0151inek magatart\u00e1s\u00e1ra is. A felm\u00e9r\u00e9sek kimutatt\u00e1k, hogy a kis- \u00e9s k\u00f6z\u00e9pv\u00e1llalatok menedzsmentje kor\u00e1bban meglep\u0151en kev\u00e9s figyelmet szentelt az energiatakar\u00e9koss\u00e1gnak. Az Amerikai K\u00f6rnyezetv\u00e9delmi \u00dcgyn\u00f6ks\u00e9g (EPA) ez\u00e9rt \u00f6nk\u00e9ntesen v\u00e1llalhat\u00f3 energiatakar\u00e9koss\u00e1gi standardokat dolgozott ki a c\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1ra, ami\u00e9rt cser\u00e9be a v\u00e1llalatok \u00e1llami forr\u00e1sokhoz juthattak, amelyb\u0151l azt\u00e1n saj\u00e1t marketingj\u00fck finansz\u00edrozhatt\u00e1k.<\/p>\n IV.A sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9rt\u00e9k<\/p>\n A z\u00f6ld konzervativizmus m\u00e1sik fontos eleme az eszt\u00e9tikai k\u00f6rnyezetv\u00e9delem k\u00e9rd\u00e9se. Ezen ir\u00e1nyzat egyik \u00fatt\u00f6r\u0151je a h\u00edres brit filoz\u00f3fus, Sir Roger Scruton. Egy-egy projekt k\u00f6lts\u00e9g-haszon elemz\u00e9s\u00e9ben ugyanis nem csak a gazdas\u00e1gi megfontol\u00e1soknak kell szerepet j\u00e1tszania. Figyelembe kell venni annak t\u00e1rsadalmi k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t is. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul egy sz\u00e9ler\u0151m\u0171 komplexum nemzetgazdas\u00e1gi szinten p\u00e9ld\u00e1ul ak\u00e1r pozit\u00edv egyenleget is mutathat, ugyanakkor fel\u00e9p\u00edt\u00e9se egy teljesen idegen egys\u00e9get illeszt a j\u00f3l megszokott t\u00e1jba. Ez az a t\u00e1rsadalmi k\u00f6lts\u00e9g, amelyet a t\u00e9rs\u00e9gben \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g m\u00e1r nem felt\u00e9tlen\u00fcl szeretne megfizetni.<\/p>\n Az eszt\u00e9tikai k\u00f6rnyezetv\u00e9delem m\u00f6g\u00f6tt az a gondolat rejlik, amely szerint egy-egy term\u00e9szeti kincs vagy t\u00e1jegys\u00e9g hasznos\u00edt\u00e1sa jelent\u0151s anyagi haszonnal j\u00e1rna, azonban az adott t\u00e1jegys\u00e9g megv\u00e1ltoztat\u00e1sa a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rt\u00e9keit devalv\u00e1ln\u00e1. A k\u00f6lts\u00e9g-haszon elemz\u00e9st teh\u00e1t ebb\u0151l a szempontb\u00f3l is el kell v\u00e9gezni.<\/p>\n Z\u00f6ldpolitika Magyarorsz\u00e1gon<\/strong><\/p>\n K\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem \u00fcgye els\u0151sorban nem ideologikus l\u00e1tv\u00e1nyint\u00e9zked\u00e9sek k\u00e9rd\u00e9se, hanem megfelel\u0151 szakpolitikai koordin\u00e1ci\u00f3\u00e9. Ezen a ter\u00fcleten Magyarorsz\u00e1g kifejezetten j\u00f3l teljes\u00edt. Magyarorsz\u00e1g azon kev\u00e9s orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt van, ahol 1990 \u00f3ta \u00fagy n\u0151tt a brutt\u00f3 hazai \u00f6sszterm\u00e9k, hogy mind a sz\u00e9ndioxid-kibocs\u00e1t\u00e1s, mind az orsz\u00e1g energiaig\u00e9nye cs\u00f6kkent, el\u0151bbi 32, ut\u00f3bbi 15 sz\u00e1zal\u00e9kkal. Emellett 35 sz\u00e1zal\u00e9kkal cs\u00f6kkent a Magyarorsz\u00e1g \u00e1ltal kibocs\u00e1tott \u00fcvegh\u00e1z hat\u00e1s\u00fa g\u00e1zok mennyis\u00e9ge (European Environment Agency, pdf). R\u00e1ad\u00e1sul 1985 \u00e9s 2000 k\u00f6z\u00f6tt \u2013 a pazarl\u00f3 szocialista ipari termel\u00e9si form\u00e1k kivezet\u00e9s\u00e9vel \u2013 k\u00e9tharmad\u00e1ra, 90 ezerr\u0151l 60 ezer tonna \u00e9ves szintre siker\u00fclt m\u00e9rs\u00e9kelni Magyarorsz\u00e1g \u00e9ves sz\u00e9ndioxid-kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1t, 2018-ban ez az \u00e9rt\u00e9k m\u00e1r csak 48 ezer tonna volt.<\/p>\n A szakpolitikai koordin\u00e1ci\u00f3 fontoss\u00e1g\u00e1nak tudat\u00e1ban az Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s 2018 okt\u00f3ber\u00e9ben fogadta el a m\u00e1sodik Nemzeti \u00c9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1si Strat\u00e9gi\u00e1t (pdf), annak r\u00e9szek\u00e9nt a Hazai Dekarboniz\u00e1ci\u00f3s \u00datitervet \u00e9s a Nemzeti Alkalmazkod\u00e1si Strat\u00e9gi\u00e1t. \u00c9rdemes megjegyezni, hogy a dokumentumcsomagot a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem \u00fcgy\u00e9t egyre gyakrabban felv\u00e1llal\u00f3 baloldali ellenz\u00e9k \u00e9s Jobbik sem t\u00e1mogatta. A strat\u00e9gia szerves r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi, hogy Magyarorsz\u00e1g energiaig\u00e9ny\u00e9t napenergia \u00e9s atomenergia egy\u00fcttes haszn\u00e1lat\u00e1val min\u00e9l hamarabb, ezen tiszta energiaforr\u00e1sokb\u00f3l ki tudja el\u00e9g\u00edteni. Magyarorsz\u00e1g el akarja ker\u00fclni azt a hib\u00e1t, amit N\u00e9metorsz\u00e1gnak nem siker\u00fclt: az ideologikus atomelleness\u00e9g miatt a n\u00e9met energiamix j\u00f3val nagyobb ar\u00e1nyban tartalmaz fosszilis t\u00fczel\u0151anyagok (fekete- \u00e9s barnak\u0151sz\u00e9n) el\u00e9get\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 energi\u00e1t. \u00cdgy Magyarorsz\u00e1g eset\u00e9n (a KKI adatai szerint) mind\u00f6sszesen a megtermelt villamosenergia 18 sz\u00e1zal\u00e9ka sz\u00e1rmazik k\u0151sz\u00e9n \u00e9get\u00e9s\u00e9b\u0151l, addig N\u00e9metorsz\u00e1gban ez az ar\u00e1ny 36 sz\u00e1zal\u00e9k. A nap \u00e9s atomenergia egy\u00fcttes haszn\u00e1lat\u00e1val a magyar villamosenergiatermel\u00e9s 2030-ra 90 sz\u00e1zal\u00e9kban sz\u00e9ndioxidmentes lesz. Mindezen eredm\u00e9nyekkel egy\u00fctt ma Magyarorsz\u00e1gon az egy f\u0151re es\u0151 sz\u00e9ndioxid-kibocs\u00e1t\u00e1s csup\u00e1n negyven sz\u00e1zal\u00e9ka az egy f\u0151re es\u0151 n\u00e9met \u00e9rt\u00e9knek.<\/p>\n De nemcsak az energiatermel\u00e9s, hanem a h\u00e1ztart\u00e1sok energiahat\u00e9konys\u00e1ga ter\u00e9n is mark\u00e1ns l\u00e9p\u00e9seket tett Magyarorsz\u00e1g. Az Otthon Melege program keret\u00e9ben 310 ezer lak\u00e1s energiahat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t siker\u00fclt \u00e9rdemben n\u00f6velni, \u00edgy \u00e9vi 130 ezer tonn\u00e1val siker\u00fclt cs\u00f6kkenteni Magyarorsz\u00e1g sz\u00e9ndioxid-kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1t. De korm\u00e1ny t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u00e9p\u00fclt ki 194 elektromos t\u00f6lt\u0151\u00e1llom\u00e1s, amely els\u0151sorban a v\u00e1rosi k\u00f6zleked\u00e9s k\u00f6rnyezetbar\u00e1tt\u00e1 t\u00e9tel\u00e9ben seg\u00edt, s t\u00f6bb mint ezer elektromos aut\u00f3 v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1t t\u00e1mogatta a korm\u00e1ny, ez tov\u00e1bbi \u00f6tezer tonn\u00e1val kevesebb sz\u00e9ndioxidot jelent \u00e9vente.<\/p>\n Fontos m\u00e9g kiemelni, hogy a fentebb eml\u00edtett strat\u00e9giai dokumentumok az erd\u0151ter\u00fcletek nagys\u00e1g\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t is el\u0151\u00edrj\u00e1k, a jelenlegi 21-r\u0151l 27 sz\u00e1zal\u00e9kra. Ez\u00e9rt csak 2019-ben 6000 hekt\u00e1rnyi erd\u0151t telep\u00edt a magyar \u00e1llam. Egy, a Science magazinban megjelent kutat\u00e1s szerint \u00e9pp az erd\u0151s\u00edt\u00e9s az egyik leghat\u00e9konyabb m\u00f3dja az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s elleni v\u00e9dekez\u00e9snek.<\/p>\n De a megfogalmazott c\u00e9lok \u00e9s most fut\u00f3 programok mellett \u00e9rdemes arr\u00f3l is sz\u00e1mot vetni, honnan indultunk, milyen eredm\u00e9nyeket \u00e9rt\u00fcnk el. A m\u00e1sodik Orb\u00e1n-korm\u00e1ny 2011-ben ind\u00edtotta el a kism\u00e9ret\u0171 r\u00e9szecske kibocs\u00e1t\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 programot, amelynek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le elemei \u2013 \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a buszcsere-program, a teherforgalomt\u00f3l v\u00e9dett \u00f6vezetek kijel\u00f6l\u00e9se vagy \u00e9pp a g\u00e9pj\u00e1rm\u0171ad\u00f3 rendszer z\u00f6ld szeml\u00e9let\u0171 \u00e1talak\u00edt\u00e1sa \u2013 nagym\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak a leveg\u0151min\u0151s\u00e9g folyamatos javul\u00e1s\u00e1hoz. A korm\u00e1ny szint\u00e9n gondoskodott a hi\u00e1nyz\u00f3 zajt\u00e9rk\u00e9pek p\u00f3tl\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s kialak\u00edtotta a zajszennyezetts\u00e9g hossz\u00fat\u00e1v\u00fa cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1t is.<\/p>\n Magyarorsz\u00e1g 2012-t\u0151l kezd\u0151d\u0151en sokkal szigor\u00fabb szab\u00e1lyoz\u00e1sokat vezetett be a fokozottan k\u00f6rnyezetszennyez\u0151 ipari tev\u00e9kenys\u00e9gekre vonatkoz\u00f3an, tov\u00e1bb\u00e1 szigorodtak a t\u00fczel\u0151berendez\u00e9sekre vonatkoz\u00f3 kibocs\u00e1t\u00e1si hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kek is (pdf). Jelent\u0151s el\u0151rel\u00e9p\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt a k\u00f6rnyezeti monitoring ter\u00fclet\u00e9n is, \u00edgy 2014 v\u00e9g\u00e9re befejez\u0151d\u00f6tt az az Orsz\u00e1gos K\u00f6rnyezetv\u00e9delmi Inform\u00e1ci\u00f3s Rendszer tov\u00e1bbfejleszt\u00e9se, valamint az Orsz\u00e1gos Meteorol\u00f3giai Szolg\u00e1lat 2016-ban megkezdte egy leveg\u0151tisztas\u00e1g-v\u00e9delmi modellrendszer kidolgoz\u00e1s\u00e1t is.<\/p>\n Ezent\u00fal nagy hangs\u00falyt kell fektetni a t\u00e1rsadalom k\u00f6rnyezettudatos szeml\u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re is. Ennek jegy\u00e9ben haz\u00e1nkban m\u00e1r 997 \u00d6koiskola \u00e9s 945 z\u00f6ld \u00f3voda m\u0171k\u00f6dik, aminek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a j\u00f6v\u0151 gener\u00e1ci\u00f3i m\u00e1r eg\u00e9szen fiatalon megismerkedhetnek a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem alapjaival. Persze, nem szabad elfelejteni, a fenntarthat\u00f3s\u00e1g gondolatk\u00f6r\u00e9t nem csak az oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek tantervein kereszt\u00fcl, hanem akt\u00edv r\u00e9szv\u00e9telre lehet\u0151s\u00e9get ad\u00f3 programokon kereszt\u00fcl is k\u00f6zvet\u00edteni kell. A fentiekb\u0151l pedig az is l\u00e1tszik, hogy noha sok m\u00e9g a tennival\u00f3, az elm\u00falt \u00e9vek a magyar z\u00f6ldpolitika \u00fcgye szempontj\u00e1b\u00f3l a j\u00f3l siker\u00fclt id\u0151szakok k\u00f6z\u00e9 tartozik. Maradjon ez \u00edgy sok\u00e1ig!<\/p>\n Z\u00e1r\u00f3 gondolatok<\/strong><\/p>\n Ehhez csak arra van sz\u00fcks\u00e9g, hogy a politikai jobboldalnak a j\u00f6v\u0151ben sem szabad hagynia, hogy a baloldal tov\u00e1bbra is monopoliz\u00e1lja a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem \u00e9s a z\u00f6ldpolitika \u00fcgy\u00e9t. A nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 kell t\u00e1rni mindazon koncepci\u00f3kat \u00e9s cselekv\u00e9si terveket, amelyekkel a konzervativizmus szolg\u00e1lni tud a jelenkor k\u00f6rnyezeti kih\u00edv\u00e1saira. A t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalat ugyanis azt tan\u00edtja nek\u00fcnk, hogy szemben a z\u00f6ld \u00fcgyet csak \u00e1lcak\u00e9nt lobogtat\u00f3 baloldallal, a konzervativizmus \u00e9rtelmesen \u00e9s eredm\u00e9nyesen tud hozz\u00e1j\u00e1rulni term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet\u00fcnk meg\u00f3v\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n<\/p><\/div>\n