A magyar k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt egyel\u0151re kev\u00e9ss\u00e9 ismert F\u00e1bry \u00c1d\u00e1m, aki az argent\u00ednai Cordobai Egyetemen tan\u00edt. Nemr\u00e9giben azonban friss k\u00f6nyvel \u00e1llt el\u0151, amely \u00fajszer\u0171 \u00e9rtelmez\u00e9st ad a magyar rendszerv\u00e1lt\u00e1sr\u00f3l (The Political Economy of Hungary – From State Capitalism to Authoritarian Neoliberalism. Palgrave MacMillan, London, 2019.)<\/p>\n
Az \u00e1llam k\u00f6zponti szerepe<\/h2>\n
F\u00e1bry \u00c1d\u00e1m azok k\u00f6z\u00e9 tartozik (p\u00e9ld\u00e1ul Tam\u00e1s G\u00e1sp\u00e1r Mikl\u00f3s t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban), akik szerint a szovjet rendszert helyesebb \u00e1llamkapitalizmusnak, mint \u00e1llamszocializmusnak h\u00edvni, mik\u00f6zben m\u00e1r persze maga az \u00e1llamszocializmus kifejez\u00e9s is egyfajta utal\u00e1s arra, hogy elvileg elk\u00e9pzelhet\u0151 nem \u00e1llamk\u00f6zpont\u00fa szocialista gazdas\u00e1gi modell is. Az \u00e1llamkapitalizmust, mint megnevez\u00e9st, m\u00e1r a rendszer saj\u00e1t ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak k\u00f6vetkezetes alkalmaz\u00e1sa is kiadja. Marx szerint ugyanis a kapitalizmus egyik saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy a munk\u00e1sok nem birtokolj\u00e1k, nem kontroll\u00e1lj\u00e1k a termel\u0151eszk\u00f6z\u00f6ket, munk\u00e1juk gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t\u0151l pedig el vannak idegenedve. Ezen a szovjet rendszer semmit nem v\u00e1ltoztatott, azaz tov\u00e1bbra is kapitalizmusnak mondhat\u00f3, azzal a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel, hogy a termel\u0151eszk\u00f6z\u00f6ket n\u00e9vlegesen az \u00e1llam, a gyakorlatban pedig egy ideologikus b\u00fcrokr\u00e1cia birtokolja.<\/p>\n
Ebben egy\u00e9bk\u00e9nt a szovjet rendszer nem is annyira egyedi. F\u00e1bry felh\u00edvja a figyelmet arra, hogy az \u00e1llamnak milyen k\u00f6zponti szerepe van a kapitalizmusokban is, legyen sz\u00f3 a Kelet-indiai T\u00e1rsas\u00e1gr\u00f3l, Bismarck fejleszt\u0151\u00e1llam\u00e1r\u00f3l, a t\u00e1vol-keleti „kis tigrisekr\u0151l”, vagy a mai K\u00edn\u00e1r\u00f3l. \u00c9rdekess\u00e9g a tervutas\u00edt\u00e1sos rendszer r\u00e9szletesen lebontott, folyamatos nyom\u00e1st fenntart\u00f3 produktivista termel\u00e9si c\u00e9lsz\u00e1mainak eml\u00edt\u00e9se, amely manaps\u00e1g ugyanannyira saj\u00e1tja a multik vil\u00e1g\u00e1nak, mint az \u00e1llamot m\u0171k\u00f6dtetni hivatott neoliber\u00e1lis, „\u00faj k\u00f6zmenedzsment” vil\u00e1g\u00e1nak. A szovjet rendszer persze centraliz\u00e1ltabb \u00e9s ideologikusabb volt, t\u00f6bb er\u0151forr\u00e1st \u00f6sszpontos\u00edtott a neh\u00e9ziparra, \u00e1m ezek \u2013 eml\u00e9keztet Oskar Lange nyom\u00e1n a szerz\u0151 \u2013 sokkal ink\u00e1bb a hadigazd\u00e1lkod\u00e1s saj\u00e1toss\u00e1gai, ami viszont az\u00e9rt v\u00e1lt sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9, mert a szovjet rendszer a t\u0151k\u00e9s rendszerekkel val\u00f3 konfront\u00e1ci\u00f3ban sz\u00fcletett meg \u00e9s igyekezett fennmaradni. <\/p>\n
A rendszerv\u00e1lt\u00e1s e perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l n\u00e9zve eg\u00e9sz m\u00e1s megvil\u00e1g\u00edt\u00e1st kap F\u00e1bry szerint. Az ugyanis \u00edgy kev\u00e9sb\u00e9 a rendszer lev\u00e1lt\u00e1sa egy m\u00e1sikkal, ahogy azt a f\u0151\u00e1ram\u00fa olvasatok szocializmus\/kapitalizmus dichot\u00f3mi\u00e1ja sugallta \u201989-ben. Sokkal ink\u00e1bb valaminek a meg\u0151rz\u00e9se, m\u00e9gpedig az \u00e1llamkapitalizmus technob\u00fcrokr\u00e1ci\u00e1ja igyekszik itt a saj\u00e1t uralkod\u00f3 szerep\u00e9t \u00e1tmenteni azut\u00e1n, hogy vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a tervutas\u00edt\u00e1sos rendszer a kapitalista vil\u00e1ggazdas\u00e1g kontextus\u00e1ban nem tarthat\u00f3. F\u00e1bry ez\u00e9rt amellett \u00e9rvel, hogy nem vesznek mindent \u00e9szre azok az olvasatok, melyek a rendszerv\u00e1lt\u00e1st \u00e9s az ut\u00e1na k\u00f6vetkez\u0151 neoliberalizmust els\u0151sorban a k\u00fcls\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyi nyom\u00e1snak tudj\u00e1k be. Ebben egy\u00e9bk\u00e9nt csatlakozik Bockman \u00e9s Eyal n\u00e9zeteihez, akik kifejezetten Kelet-Eur\u00f3p\u00e1t l\u00e1tj\u00e1k a neoliberalizmus b\u00f6lcs\u0151j\u00e9nek, illetve a t\u00e9rs\u00e9g \u00e9s a Nyugat interakci\u00f3j\u00e1t hangs\u00falyozz\u00e1k.<\/p>\n
![\"\"](\"https:\/\/hotnewsinworld.com\/hu\/wp-content\/uploads\/sites\/3\/2019\/08\/1565534071_718_Nepszava-A-keleti-part-magyar-orientalista-szemmel.jpg\"\/)
Bokros, Sur\u00e1nyi, Matolcsy<\/h2>\n
F\u00e1bry szerint ugyanis m\u00e1r a magyar \u00e1llamkapitalizmus k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00e9vtizedeiben megvolt egyfajta proto-neoliberalizmus, amikor is a technokr\u00e1cia piaci fundamentalista ir\u00e1nyba igyekezett tolni az \u00e1llamkapitalizmus szeker\u00e9t. F\u00e1bryn\u00e1l ennek emblematikus int\u00e9zm\u00e9nye a P\u00e9nz\u00fcgyminiszt\u00e9rium berkeiben l\u00e9trej\u00f6v\u0151 P\u00e9nz\u00fcgykutat\u00e1si Int\u00e9zet, melyet k\u00e9s\u0151bb Medgyessy P\u00e9ter p\u00e9nz\u00fcgyminiszterk\u00e9nt megsz\u00fcntetett, \u00e1m az a bankok finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1ban f\u0151nixmad\u00e1rk\u00e9nt \u00fajra\u00e9ledt, imm\u00e1ron mag\u00e1nc\u00e9gk\u00e9nt (P\u00e9nz\u00fcgykutat\u00f3 Rt.). A szerz\u0151 r\u00e9szletesen elemzi ennek az int\u00e9zm\u00e9nynek, illetve a k\u00f6r\u00e9je csoportosul\u00f3 tud\u00e1sk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek a szerep\u00e9t a rendszerv\u00e1lt\u00e1s proto-neoliber\u00e1lis el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n
F\u00e1bry elemz\u00e9se itt sokban eml\u00e9keztet Szalai Erzs\u00e9bet munk\u00e1ira, melyekben arra figyelmeztet minket, hogy a rendszerv\u00e1lt\u00e1s nem annyira a kommunista p\u00e1rtelit, mint ink\u00e1bb a k\u00e9s\u0151k\u00e1d\u00e1ri technokr\u00e1cia hatalom\u00e1tment\u00e9se volt. \u00c1m ez a folyamat m\u00e1r j\u00f3val kor\u00e1bban elkezd\u0151d\u00f6tt. Emblematikus figur\u00e1i: Kornai J\u00e1nos, aki a Szabad N\u00e9pt\u0151l indulva lett amerikai egyetemek professzora, a piack\u00f6zpont\u00fa k\u00f6zgazdas\u00e1gtan nemzetk\u00f6zileg elismert h\u00edress\u00e9ge. Vagy Nyers Rezs\u0151, az 1968-as \u00faj gazdas\u00e1gi mechanizmus \u00e9lharcosa, akinek piacos\u00edt\u00f3 pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sait azonban szovjet utas\u00edt\u00e1sra K\u00e1d\u00e1rnak le kell \u00e1ll\u00edtania. V\u00e9g\u00fcl a rendszerv\u00e1lt\u00e1sra igazi hat\u00e1ssal a P\u00e9nz\u00fcgykutat\u00f3 akkor fiatal munkat\u00e1rsai voltak. Ide tartoztak a Fordulat \u00e9s reform (1986) szerz\u0151i, Antal L\u00e1szl\u00f3, Bokros Lajos, Lengyel L\u00e1szl\u00f3, Csillag Istv\u00e1n \u00e9s Matolcsy Gy\u00f6rgy, de sok m\u00e1s ismert k\u00f6zgazd\u00e1sz, v\u00e1llalati \u00e9s banki szakember is, akik a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n komoly karriert futottak be mint miniszterek, bankvez\u00e9rek, befoly\u00e1sos v\u00e9lem\u00e9nyvez\u00e9rek, hatalmi h\u00e1tt\u00e9remberek. F\u00e1bry h\u00e1rom kiemelked\u0151 figura (Bokros, a vele egy\u00fctt katon\u00e1skod\u00f3 Sur\u00e1nyi Gy\u00f6rgy, illetve a kezdetben szint\u00e9n ebbe a k\u00f6rbe tartoz\u00f3 Matolcsy) szem\u00e9lyes \u00e9let\u00fatj\u00e1n kereszt\u00fcl mutatja be a k\u00e9s\u0151k\u00e1d\u00e1ri technokr\u00e1cia hatalom\u00e1tment\u00e9s\u00e9t. Sz\u00e1mos m\u00e1s k\u00f6zismert szerepl\u0151t is v\u00e1laszthatott volna.<\/p>\n
F\u00e1bry ezek ut\u00e1n bemutatja a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni neoliberaliz\u00e1ci\u00f3 f\u00e1zisait, melynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az els\u0151 id\u0151szakban Magyarorsz\u00e1g volt a nemzetk\u00f6zi int\u00e9zm\u00e9nyek \u201eposzterfi\u00faja\u201d (mintaorsz\u00e1ga). A folyamat szimbolikus kezdete a Bokros(Sur\u00e1nyi)- csomag, mely ism\u00e9t csak az egykori technokr\u00e1ci\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151. Az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 korm\u00e1nyok l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre kiv\u00e9reztett\u00e9k az es\u00e9lyteremt\u0151 \u00e1llami alrendszereket (oktat\u00e1s, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy, szakk\u00e9pz\u00e9s, szoci\u00e1lpolitika). Folyamatosan a l\u00e9tminimum alatt tartott\u00e1k a minim\u00e1lb\u00e9rt, \u00e9s alapvet\u0151en a magasabb hum\u00e1n t\u0151ke el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa helyett folyamatosan olcs\u00f3 b\u00e9rekkel k\u00edv\u00e1ntak versenyezni. A szakszervezeti jogos\u00edtv\u00e1nyokat legyeng\u00edtett\u00e9k, ad\u00f3kedvezm\u00e9nyekkel \u00e9s hatalmas \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1sokkal versenyeztek a multik kegyei\u00e9rt. A neoliberalizmus eredm\u00e9nyek\u00e9ppen ismert m\u00f3don tot\u00e1lisan befagyott a magyar t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1s. A szeg\u00e9nyek gyerekei szeg\u00e9nyek maradtak, az elit, els\u0151sorban pedig a hegem\u00f3n technokrata elit poz\u00edci\u00f3it pedig nem fenyegett\u00e9k az alulr\u00f3l felfel\u00e9 t\u00f6r\u0151k. A technokrata elit teh\u00e1t versenyt pr\u00e9dik\u00e1lt mindenhol, kiv\u00e9ve saj\u00e1t elitpoz\u00edci\u00f3it.<\/p>\n
2005 ut\u00e1n azonban a magyar neoliberalizmus t\u00f6rt\u00e9nete \u00f6sszezuhant. Gyurcs\u00e1ny Ferenc minisztereln\u00f6ks\u00e9ge alatt le\u00e1llt a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s, az egekbe sz\u00f6k\u00f6tt az \u00e1llamh\u00e1ztart\u00e1si hi\u00e1ny, melyekre a korm\u00e1nyf\u0151 drasztikus megszor\u00edt\u00e1sokkal reag\u00e1lt. Ez tov\u00e1bb sz\u0171k\u00edtette a kibocs\u00e1t\u00e1st, mik\u00f6zben ellens\u00falyoz\u00e1sk\u00e9nt kiengedt\u00e9k a devizahitelez\u00e9st, melyb\u0151l azt\u00e1n szint\u00e9n k\u00fcl\u00f6n dr\u00e1ma lett. A gyorsan h\u00edz\u00f3 \u00e1llamad\u00f3ss\u00e1g \u00e9s a stagn\u00e1l\u00f3 GDP egym\u00e1shoz k\u00e9pesti ar\u00e1ny\u00e1nak drasztikus n\u00f6veked\u00e9se miatt 2008-ban a nemzetk\u00f6zi befektet\u0151k fak\u00e9pn\u00e9l hagyt\u00e1k Magyarorsz\u00e1got, \u00f6sszeomlott a forint \u00e1rfolyama, egekbe ugrottak a devizahitelek t\u00f6rleszt\u0151 r\u00e9szletei. A piacr\u00f3l m\u00e1r nem tudtuk meg\u00faj\u00edtani az ad\u00f3ss\u00e1gunkat, maradt az IMF hitelcsomagja, amely el\u00e9rte a magyar GDP 20 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t. K\u00f6zben pedig ott volt a 2006-os \u0151sz\u00f6di besz\u00e9d, a n\u00e9pszavaz\u00e1si veres\u00e9g, majd a Bajnai-f\u00e9le stabiliz\u00e1ci\u00f3, melynek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt megsz\u0171nt a 13. havi nyugd\u00edj, cs\u00f6kkent az \u00e9letsz\u00ednvonal \u00e9s zuhant a GDP.<\/p>\n
Egy ilyen m\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00f6sszeoml\u00e1st m\u00e1r nem b\u00edrt ki a magyarorsz\u00e1gi \u00fan. demokratikus neoliberalizmus. V\u00e9get \u00e9rt a magyar \u201eradik\u00e1lis k\u00f6z\u00e9p\u201d hegem\u00f3ni\u00e1ja, ahogy F\u00e1bry Tariq Ali nyom\u00e1n nevezi a neolib technokrat\u00e1kat. Liber\u00e1lis politikai k\u00e9pviselet\u00fck megsz\u0171nt, az \u00e1ltaluk uralt Szocialista P\u00e1rt pedig megkezdte sorozatos felez\u0151d\u00e9seit. Felk\u00e9sz\u00fclt: Orb\u00e1n Viktor.\u00a0<\/p>\n
Orb\u00e1nnal \u00e9l tov\u00e1bb<\/h2>\n
Itt azonban F\u00e1bry ism\u00e9t nem a megszokott interpret\u00e1ci\u00f3t adja. Nem \u00e9rt egyet azokkal, akik Orb\u00e1nban valamifajta maffiavez\u00e9rt, vagy szimpl\u00e1n Nyugat- \u00e9s kapitalizmusellenes bugris h\u0151b\u00f6rg\u0151t l\u00e1tnak. Gramsci \u00e9s Stuart Hall alapj\u00e1n azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a radik\u00e1lis jobboldal tekint\u00e9lyelv\u0171 fordulata nem m\u00e1s, mint a neoliberalizmus tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9se akkor, amikor a megszokott eszk\u00f6z\u00f6kkel az m\u00e1r nem tarthat\u00f3 fenn. Orb\u00e1n teh\u00e1t F\u00e1bry sz\u00e1m\u00e1ra a tekint\u00e9lyelv\u0171 neoliberalizmus embere. Fontos itt a jelz\u0151 \u00e9s a f\u0151n\u00e9v. A neoliberalizmus a rendszer, ami \u00edgy azonos a 2010 el\u0151tti korszakkal. A tekint\u00e9lyelv\u0171 a jelz\u0151, azaz megv\u00e1ltozott a neoliberalizmus m\u0171k\u00f6d\u00e9si elve, ny\u00edlt \u00e9s demokratikus form\u00e1ban m\u00e1r nem volt fenntarthat\u00f3. <\/p>\n
F\u00e1bry hosszan \u00e9s meggy\u0151z\u0151en sorolja Orb\u00e1n korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1nak neoliber\u00e1lis jellegzetess\u00e9geit, a folyamatos ad\u00f3cs\u00f6kkent\u00e9sekt\u0151l (szja, t\u00e1nya, stb.) a Munka t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv\u00e9nek liberaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ig, a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llam marad\u00e9kainak le\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ig, az offshore sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 haszn\u00e1lat\u00e1ig. A k\u00e9s\u0151k\u00e1d\u00e1ri technokr\u00e1cia megd\u00f6bbenve tapasztalja, hogy Orb\u00e1n tekint\u00e9lyelv\u0171 rendszer\u00e9vel szemben nincs t\u00f6meges ellen\u00e1ll\u00e1s. F\u00e1bry k\u00f6nyve megmagyar\u00e1zza, hogy mi\u00e9rt nincs: az\u00e9rt, mert a neoliberalizmus kor\u00e1bbi, liber\u00e1lisabb form\u00e1ja ellehetetlen\u00edtette a magyar t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1st, a vagyonos \u00e9s tud\u00e1ssal rendelkez\u0151 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t, amely az Orb\u00e1n-rezsimmel szembeni ellen\u00e1ll\u00e1s b\u00e1zisa lehetett volna. A k\u00e9s\u0151k\u00e1d\u00e1ri technokr\u00e1cia teh\u00e1t saj\u00e1t buk\u00e1s\u00e1nak \u00e1gyazott meg Gyurcs\u00e1nnyal, \u00e9s saj\u00e1t visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9t lehetetlen\u00edtette el elitpoz\u00edci\u00f3inak v\u00e9delm\u00e9vel.<\/p>\n
F\u00e1bry \u00c1d\u00e1m k\u00f6nyve igen hasznos adal\u00e9k a magyar rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00e9s az Orb\u00e1n-rezsim meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. \u00c1ll\u00e1spontja szerint a korai neoliberaliz\u00e1ci\u00f3 m\u00e1r az \u00e1llamkapitalizmusban megkezd\u0151d\u00f6tt, a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n cs\u00facsra j\u00e1rat\u00f3dott, majd a fels\u0151 oszt\u00e1ly egyik fel\u00e9nek politikai \u00f6sszezuhan\u00e1sa ut\u00e1n a m\u00e1sik fele imm\u00e1ron csak jobboldali autoriter form\u00e1ban k\u00e9pes folytatni a neoliber\u00e1lis t\u00e1rsadalompolitik\u00e1t Magyarorsz\u00e1gon.<\/p>\n