„Ez az ellenzéki politizálás, amit itthon sokan régóta hiányoltak”

„Ez az ellenzéki politizálás, amit itthon sokan régóta hiányoltak”

Miután politikai vita alakult ki arról az elmúlt hetekben, hogy erkölcsös-e a magyar politikai feszültségeket, vitákat Brüsszelbe vinni, és hangos hazaárulózás zajlott a kormányoldalon, a Heti Napló stábja politikusokat, publicistát, elemzőt is megkérdezett arról, hazaárulás történt-e.

„A NOlimpia óta megkapjuk azt, hogy mi hazaárulók vagyunk, úgyhogy ebben nincs újdonság. Az újdonság inkább a hangnem, nem csak a fideszes politikusoktól, hanem a szimpatizánsaiktól is” – fogalmazott Soproni Tamás, a Momentum politika. Gréczy Zsolt a DK szóvivője szerint a Fidesz Magyarország számára kárt okoz, a nemzeti érdekkel ellentétesen politizál. Ujhelyi István pedig úgy nyilatkozott: uszító kampányt folytat a kormány. „Annyi az értelme, hogy megpróbálják az önkormányzati választások előtt az embereket az ellenzéki pártok ellen hangolni” – vélekedett a szocialista EP-képviselő.

„Az történt, hogy másfél évtized elteltével a magyar EP-képviselők egy jelentős része a jelek szerint felismerte, hogy miért küldték őket oda. Képviselnie kell egy eszmét, egy ideológiát” – mondta a Heti Naplónak Ceglédi Zoltán. A politikai elemző hozzátette: „képviselnie kell Magyarország azon részét, akik nem a fideszeseket küldték oda. És ennek az egyik legfontosabb kifejeződése, hogy nem támogatja a fideszes politikusokat hatalmi törekvéseikben”.

A kormányközeli publicisták ezt egészen másként, és sokkal radikálisabban látják. A Pesti Srácok publicistája például azt írta, hogy mivel nem is tartoznak a hazához az ellenzéki képviselők, nem is lehetnek hazaárulók, szerinte  a DK, a Momentum és az MSZP nem ellenzék, hanem ellenség – nemcsak a magyar kormányé, hanem a magyar nemzeté, mindannyiunké. Az ellenséggel szemben pedig bármilyen eszköz megengedett.

Bayer Zsolt pedig a konkrét ötletet is megadta az eszközre.

Elsőként ő írta le azt a javaslatot, ami aztán megjelent Kocsis Máté Facebook-oldalán is. Nevezetesen, hogy a magyar parlamenti tisztségeiktől fosszák meg az ellenzéki képviselőket.

„Van a magyar parlamentben egy 30, az EU-parlamentben egy 40 éves gyakorlat, ami szerint a parlamenti frakciók egymás tisztségviselői egymást támogatni szokták, és nem azért mert annyira szeretnénk egymást, hanem azért, mert tiszteletben tartjuk a választói akaratot. Ha ezt a gyakorlatot a DK felrúgta, akkor ne csodálkozzon azon, ha velük szemben is vannak olyan képviselők, akik arra fognak javaslatot tenni, hogy rúgjuk fel ezt a gyakorlatot” – fogalmazott Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője.

Ceglédi Zoltán viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy ez nem csupán javaslat, és nem új dolog, hiszen például a magyar parlament nemzetbiztonsági bizottsága a választás előtt majd egy évig működésképtelen volt, éppen azért mert nem ismerték el a fideszesek az ellenzéki Szél Bernadett bizottsági tisztségéhez való jogát.

Szabályok

Minden politikai csoport bizonyos feltételek mellett még a függetlenek is javasolhatnak jelölteket. A jelöltekről titkos szavazás van. A szabályok szerint az elnök, az alelnökök és a kvesztorok választásakor figyelembe kell venni a politikai nézetbeli, a nemi és a földrajzi egyensúlyt. Ugyanakkor nincs arra kötelező előírás, hogy választáson elért eredményt 100%-ban tükröznie kellene a pozíciók elosztásának.

A közelmúltban a legtöbb független, euroszkeptikus, vagy populista csoportok által javasolt jelöltet leszavazták, de ebben is léteznek kivételek.

Ujhelyi István még a múlt héten azt mondta, létezik egy nem hivatalos megállapodás, hogy szélsőségeket nem engednek pozícióba. A Fidesz arra nem számított, hogy mára ők lettek a szélsőség.

Létezik ugyanakkor egy szabály, amely kimondja, hogy a Parlament sokszínűségének tükröződnie kell minden szakbizottsági elnökség összetételében. Bár ez az eljárási szabály nem írja elő, de hagyományosan a politikai csoportok – informális megegyezése alapján – a parlamenti bizottságok és küldöttségek elnöki és alelnöki helyeit az úgynevezett d’Hondt-index alapján osztják szét egymás között. Ugyanakkor ezt még bizottsági szavazással is meg kell erősíteni. Ezen bukott volna el Hidvéghi Balázs, ha nem halasztják el a szavazást.

Navracsics Tiborral, aki novemberig még uniós biztosként dolgozik Brüsszelben, A Heti Napló stábja telefonon tudott beszélni. Szerinte új jelenség, hogy a nagy koalíción belül, vagyis a kereszténydemokrata, szociáldemokrata, liberális koalíción belül lévő pártra, mint a Fidesz mondanak nemet.

„Ez valószínűleg a felfüggesztés egyik hatása, de figyelemre méltó, hogy Deutschot és Gál Kingát megválasztották, vagyis, ha a képviselő jól dolgozik, akkor számíthatnak arra, hogy a pártvonalon felül is bizalmat szavaznak nekik. Nyilván az új képviselők nehezebb helyzetben vannak, és igen valószínű, a Fidesz Néppárton belüli pozíciója erre hatással van” – fogalmazott az uniós biztos.

Ez erősíti azt a véleményt, hogy most nem annyira a politikai csoportok, mint a nemzeti párt alapján születnek a döntések, lásd a teljesen hasonló gyakorlatot a lengyelekkel.
Vagyis, bár a Fidesz jól szerepelt a választáson, és emiatt számíthattak pozíciókra, az elmúlt évek, akár néppárttal szembeni politizálása most meghozta a következményét.
 
Ceglédi Zoltán szerint nem csak hogy ez a demokrácia, de ez az ellenzéki politizálás, amit itthon sokan régóta hiányoltak.

„Ezek az ellenzéki képviselők az Európai Parlamentben– a 4 DK-s, a 2 Momentumos, az 1-1 MSZP-s és jobbikos –, ő nekik van a legnagyobb lehetőségük arra, hogy valamit tegyenek a Fidesz ellen. Tőlük nem tudja elvenni a fizetést Kövér László. Az ő mentelmi jogukról nem a magyar országgyűlés dönt, hanem az Európai Parlament, illetve az ottani jogi bizottság foglalkozik ezzel, nem a magyar mentelmi bizottság. Ők azok, akiket nem lehet olyan könnyen félreállítani, félrelökni” – jegyezte meg a politikai elemző.

atv.hu